Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága

„Megrögzött iszákosok”

A polgármester rendszeres listákat kért a kerületektől a „megrögzött iszákosokról”, a kisebb vétségeket elkövetőkről és a „kétes hírű nőkről”. A királyi és városi kiáltványokat kisbírók olvasták fel – hallhatóan emlékeztették a lakosságot, hogy a Guildhall folyamatosan igyekszik fenntartani a rendet.

Maguk a kerületek az úgynevezett „beadle”-ökre (altisztek) bízták az ilyesfajta teendőket. Az eredetileg az utcák tisztításának – seprés, gereblyézés – felügyeletére létrehozott tisztség elsődleges feladata a 14. századra már a „semmirekellők” távol tartása volt – úgymint a prostituáltak, tolvajok és ismert útonállók. Az altiszt és emberei az önkéntes őrséggel együtt járőröztek az éjszakai kijárási tilalom idején, és az azt megszegőket a Counterbe, a Tunba, vagy valamely egyéb, a közrend ellen vétők számára fenntartott börtönbe vitték.

Maga a Guildhall azonban korántsem volt a törvényesség mintaképe. Az 1380-as években súlyos feszültségek gyötörték Londont két polgármester, Nicholas Brembre és John Northampton rivalizálása miatt. A korrupció a legfelső szintekig terjedt, és több polgármester-választást is fegyverrel döntöttek el – az utcai gyilkosságok ekkoriban többnyire felderítetlenek maradtak. A városi szabályozások és betartatásuk előírt módjai csupán egy apró betekintést nyújtanak a valódi bűnözői gyakorlatba, amelyet kordában voltak hivatottak tartani.

A kor irodalmában is megmutatkozik London bűnös jellege – John Gower, a híres költő Geoffrey Chaucer barátja és riválisa a művészetben a St. Mary Overy kolostorban lakott Southwarkban a 14. század második felében. Habár ritkán említi a várost, költészetében megjelennek annak élénk képei: „Ahogyan az ember látja a szomszédok feleségét árulni a tyúkokat a piacon” – írja a „Mirour d'Omme” (Az ember tükre) című művében, „Ugyanígy árulja a bordélyosnő a szüzeket, és alkudozik felettük, és buja kéjencek ágyasaivá teszi őket.”

Gowernél a vesztegetés, a gyilkosság, a lopás és a rablás is megjelenik, valamint a különféle büntetések súlyossága. „Hogy a rablás akasztást ér” – írja, „már a Bibliából tudjuk.” A képmutatás és kompromisszumok által meghatározott London gyakorta megihlette a költő fantáziáját, ahogyan napjainkban is népszerű szórakoztató téma az alvilág működése.

1. Súlyos bűnök, súlyos büntetések
2. A bűn földrajza
3. „Nőként” való közösülés
4. Rablás és gyilkosság
5. „Megrögzött iszákosok”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban