2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Stukák tesztelése miatt bombáztak le négy spanyol falut a németek

2016. január 6. 11:30

Sokáig rejtély volt, hogy 1938 májusában a németek miért bombáztak le három, Castellón tartományban, nem hadműveleti területen fekvő falut, harmincnyolc ember halálát okozva ezzel. A különös történetnek egy helyi történész járt utána.

Óscar Vives kutatásainak köszönhetően kiderült, hogy a németeknek Benassal, Ares, Abocàsser és Vilar de Canes lebombázásával egyetlen céljuk volt: a Junkers Ju 87-esek, vagy ismertebb nevükön a Stukák teljesítményének tesztelése – adta hírül a brit The Telegraph. A történész szerint, ha megtekintjük a falvak bombázás előtti térképét, világos, hogy a kis házikókkal teli településeket a németek csak játékszernek szánták. A leginkább érintett faluból, Benassalból (itt tizenöten haltak meg) származó kutató az Experimento Stuka című spanyol dokumentumfilmben fejtette ki elméletét. 

„ A háború nagyon távoli dolog volt [ezen] falvak lakosai számára. Igazából még csak repülőt sem láttak korábban” – mondta el Vives, aki Antony Beevor A spanyol polgárháború című könyvében a légicsapásra vonatkozó információk nyomán kezdte meg a kutatást, melynek során végül a freiburgi katonai levéltárig jutott el. A történész 66 légi felvételt is talált az archívumban, amelyeken piros nyilak mutatják a négy, ekkoriban javarészt nők és gyermekek által lakott falu tervezett célpontjait. „Ezek a dokumentumok bizonyítják, hogy a bombázás oka egyszerűen a Stuka néven ismert zuhanóbombázók pontosságának felmérése és tesztelése volt” – vonta le a végső következtetést Vives. „Tudni akarták, hogy hány házat rombolhatnak le és hány embert tudnak megölni egy 500 kilós bombával” – tette hozzá a kutató. 

Az első Stukát még 250 kilós bombákkal építették meg, a castellóni falvak bombázása során pedig feltehetően elsőször vetették be a nehezebb bombákat. Vives szerint a német Kondor Légió pilótái a legközelebbi nagy lélekszámú, köztársaságiak kezén lévő településeket vették célba Tarragona közelében fekvő bázisukról. A támadásról feltehetően még Franco tábornokot sem értesítették, miután a spanyol nacionalista vezér az 1937. április 26-i, 126 halálos áldozatot követelő Guernica elleni légi offenzívát követően felhívta német szövetségesei figyelmét a hasonló események elkerülésére.

„Egy nagy tárgy zuhant ki a repülőből. Nem tudtuk, mi lehet az. Azt gondoltuk, talán egy zsák liszt, vagy valami hasonló. De amikor elérte a házakat, felrobbant, porfelhőt és füstöt hagyva maga után” – mondta egy idős, a bombázás időpontjában 20 éves, hölgy a dokumentumfilmben. Mind a 13 aresi, aki azon a végzetes májusi napon életét vesztette a bombázásokban, nő és gyerek volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár