A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
2018. február 16. 18:06
Korábban
A király fia, „ahogyan azt ő hiszi és mondja”
II. Lajos alig 20 éves volt, amikor a mohácsi csatából való menekülés során életét vesztette. A fiatal királynak a Habsburg Máriával kötött rövid házassága alatt nem született gyermeke, így a magyar koronáért évtizedes vetélkedés kezdődött a Lajos nővérét feleségül vevő I. Ferdinánd és Szapolyai János között.
Bár törvényes örököse nem volt, II. Lajos mégsem gyermektelenül halt meg. A pozsonyi kamara számadáskönyveiből kiderül, hogy a Habsburg udvar évtizedeken keresztül életjáradékban részesített egy bizonyos Wass (vagy más említéseknél Lanthos) Jánost. I. Ferdinánd egy 1552-es adománylevele szerint ez a János „ahogyan azt ő hiszi és mondja” Lajos király természetes fia volt.
A magát hercegnek nevező és a kortársai által elmebetegnek tartott királyi fattyú édesanyja a Lajos születése után gyermekágyi lázban meghalt magyar királyné, Candale-i Anna egyik komornája, bizonyos Wass Angelitha volt. II. Ulászló elhunyt felesége személyzetéből alakította ki kiskorú gyermekei udvartartását, így kerülhetett Angelitha a cseperedő trónörökös mellé. Valószínűsíthető, hogy eme jóval idősebb asszonnyal volt a fiatal király első szexuális kapcsolata is, és így született 1521-ben János nevű fia.
Wass János haláláig Pozsonyban élt, és a Habsburg rokonaitól kapott támogatás minden bizonnyal kényelmes életvitelt tett számára lehetővé. Időnként feltűnő „Lanthos” elnevezése arra enged következtetni, hogy zenész és énekes volt. Bár sosem törvényesítették, így a Jagelló nevet nem viselhette, Wass János gondoskodott az egykor Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot is uraló dinasztia vérvonalának továbbéléséről, ugyanis feljegyzések szerint 1580 után bekövetkezett halála idején népes családot hagyott maga után, az egyik lányának például húsz gyermeke született.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap