„A pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély” – Marxszal is szembefordult Mihail Bakunyin

A világutazó

A tveri kormányzóságbeli Prjamuhinóban látta meg a napvilágot művelt nemesi családban. A pétervári Tüzértiszti Akadémiát végezte el, a hadsereget néhány év után elöljáróival támadt konfliktusai miatt, betegségére hivatkozva hagyta ott. Moszkvában csatlakozott Nyikolaj Sztankevics értelmiségi köréhez, melyben későbbi szlavofilok, nyugatosok és forradalmi demokraták egyaránt megfordultak. A filozófia iránt vonzódó Bakunyin német bölcselők, Kant, Fichte és Hegel munkáit tanulmányozta, majd 1840-ben az író, filozófus Herzentől kapott pénzen Berlinbe utazott. A bürokratikus porosz államgépezetről és az oroszországi valóságról alkotott kritikus felfogása az ifjú hegeliánusokhoz közelítette, ekkor írt cikkei, brosúrái, levelei hozták meg számára az ismertséget. Ekkor jelent meg első forradalmi hitvallása, amely így végződött: „a pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély”.

1843-ban Svájcba költözött, ahol már nemcsak értelmiségiekkel, hanem a Weitling-féle kommunisztikus közösségek tagjaival is kapcsolatot talált. Az orosz kormány azonnali hazatérésre felszólító parancsát megtagadta, erre megfosztották nemesi címétől, állampolgári jogaitól és vagyonától, s szibériai száműzetésre is ítélték. A Párizsban letelepedő Bakunyin kapcsolatba került Proudhonnal, Marx-szal és lengyel emigránsokkal, az ő hatásukra kezdett érlelődni benne a gondolat, hogy a társadalmi forradalmat össze kell kötni a szláv nemzetek felszabadításával.

Az 1848-as párizsi forradalom idején részt vett az utcai harcokban, majd útra kelt, hogy a forradalom tüzét német és lengyel földön is felszítsa. 1848 júniusában részt vett a prágai felkelésben és a cseh fővárosban rendezett szláv kongresszuson. A felkelés vereségét követően Németországba vonult vissza, s megírta Üzenet a szlávokhoz című kiáltványát, amelyben a Habsburg-monarchia megdöntése és a szabad szláv népek föderációja mellett érvelt.

1849 májusában a drezdai felkelés leverése után elfogták és halálra ítélték, de végül kiadták Ausztriának, Bécs pedig 1851-ben Oroszországnak. I. Miklós a Péter-Pál erődbe záratta és választás elé állította: vagy vallomást tesz, vagy élete végéig raboskodik. Így született meg Bakunyin híres Gyónása, amelyben megbánta „bűneit”, bocsánatért esedezett, kifejtve egyúttal a forradalmi mozgalomra és a szláv kérdésre vonatkozó nézeteit.

A cár mégsem engedte szabadon, csak 1857-ben, Bakunyin családjának közbenjárására döntött a szibériai száműzetés mellett. Tomszkban elvette egy lengyel nemes lányát, majd rokonának, Kelet-Szibéria kormányzójának közbenjárására Irkutszkba került. Innen 1861-ben rejtélyes körülmények között megszökött, s Amerikán keresztül érkezett Londonba. Itt Herzen Kolokol című folyóiratának dolgozott, részt vett egy narodnyik szervezetben és az 1863-as lengyel felkelés előkészítésében. 1864-től négy évig Firenzében és Nápolyban élt, szocialista szervezeteket hozott létre. 1865-66-ban írta meg a Forradalmi katekizmust, lefektetve anarchista hitvallásának alapjait, követelve valamennyi vallási, politikai, gazdasági és hatalmi szerv eltörlését.

1. A világutazó
2. Holtig tartó hit a forradalomban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2021

• Nők az első világháborúban
• Élet egy XVI. századi hajón
• Indián törzsfőből showman
• Az igazi Robinson nyomában
• Robin Hood históriája
• Nanking meggyalázása
• Az Essex bálnavadászhajó katasztrófája
• A Vezúv 1944-es kitörése
• A Beatles irigyelt titkárnője