A legősibb figurális tetoválásokat találták meg két egyiptomi múmián
2018. március 1. 16:27 MTI
A legősibbnek vélt figurális tetoválásokat találták meg régészek két ötezer éves egyiptomi múmián, ami azt igazolja, hogy az eddig véltnél ezer évvel korábban jelenhetett meg Afrikában a tetoválás - ismertette csütörtökön a BBC News.
Korábban
Egy fiatal férfi múmiáján látszik, hogy a felkarjára egy vad bika és egy sörényes juh képét tetoválták. A minták először sötét foltnak tűntek a férfi bőrén. A női múmia felkarjára és vállára pedig S-alakú motívumokat tetováltak. A felfedezés azt bizonyítja, hogy az eddig véltnél ezer évvel korábban jelent meg a tetoválás szokása Afrikában.
A két múmia tetoválásairól a tudósok a Journal of Archeological Science című folyóiratban számoltak be. Daniel Antoine, a tanulmány egyik vezető szerzője, a British Múzeum fizikai antropológiai kurátora elmondta: ez a rendkívüli felfedezés megváltoztatja a korszakban élő emberekről szerzett tudásunkat.
A férfi múmiát száz évvel ezelőtt találták meg. Korábbi CT-vizsgálatok alapján 18-21 éves lehetett, amikor a hátát ért szúrt seb a halálát okozta. A karján látható sötét foltokkal jó ideig nem törődtek, csak akkor derült ki, hogy tetoválások, amikor infrás szűréssel tüzetesebben megvizsgálták. Az egyik tetoválásból egy vad bika képe rajzolódik ki, amelyet hosszú farokkal és kidolgozott szarvakkal ábrázolták, a másik pedig sörényes juhra hasonlít görbe szarvakkal és púpos vállal.
A női múmián a kutatók szerint olyan tetoválások vannak, amelyek státuszt, bátorságot és mágikus tudást jelölhetnek. A jobb vállán négy kis S-alakú motívum fut végig. Egy olyan ábrázolás is megjelenik rajta, amely a rituális tánchoz használt botokra hasonlít. A minták a bőr alatt vannak, valószínűleg korommal színezték őket.
Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy ebben az ősi korszakban csak a nőknek volt tetoválása, ám a férfi múmián felfedezett minták azt jelzik, hogy mindkét nemnél használták. A múmiákat Felső-Egyiptom déli részén, a mai Luxortól 40 kilométerre délre tárták fel. A két testet különösebb előkészítés nélkül temették el, de a sivatagi hő, sótartalom és szárazság megőrizte a maradványokat.
A karbonos vizsgálat szerint a Kr. e. 3351 és 3017 közötti időszakból származnak, röviddel a térség egyesítése és az első fáraók (Kr. e. 3100) előtti korszakból. A legősibb tetoválásokat az Alpokban találták egy mumifikálódott testen: a világhírű gleccsermúmia, Ötzi, kinek maradványait 1991-ben a dél-tiroli Ötz-völgyben találták meg, több mint 5200 éve élt, ám az ő tetoválásai vízszintes és függőleges vonalakból álltak, nem voltak figuratívak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.