A láthatatlan fajgyűlölő birodalom – a Ku Klux Klán története
2015. november 16. 08:25
Korábban
Templomrobbantók
A gazdasági világválság idején az egyesület jóformán minden szerencsétlenségért a feketéket, a zsidókat, a keresztényeket, a kommunistákat, a szakszervezeti tagokat és a külföldieket tette felelőssé. Újra megszaporodtak a politikailag motivált gyilkosságok, a legtöbb amerikai azonban ekkoriban már elutasította a brutális eszközökkel operáló szervezetet. A második világháború után a Ku Klux Klán egy kis – céljául elsősorban feketék megfélemlítését kitűző – terrorcsoporttá degradálódott. Mikor azonban a Legfelsőbb Bíróság 1954-ben törvényellenesnek nyilvánította az iskolákban a faji elkülönítést, és Martin Luther Kinggel az élen megjelentek a polgárjogi mozgalom aktivistái, a taglétszám ismét növekedni kezdett.
A lovasok éjszakáként – gyakran a helyi rendőrség beleegyezésével – számos, főként feketék által látogatott templomot gyújtottak vagy robbantottak fel, és gyakoriak voltak a gyilkosságok is. A klán azonban korántsem örvendett akkora népszerűségnek, mint a 20-as évek elején. Épp ellenkezőleg, a legtöbb amerikai továbbra is elutasította az egyesület kegyetlen módszereit. Időközben több hasonló szervezet is létrejött, többen között A Ku Klux Klán Fehér Lovagjai, Amerika Egyesült Klánjai, valamint Ku Klux Klán Lovagjai néven. 1970-ben tizennyolc, 2009-re pedig már harmincnégy különböző egyesület létezett, Mark Potok emberjogi aktivista szerint azonban napjainkra ez a szám huszonnyolcra csökkent.
Az utolsó valós fenyegetést jelentő Birodalmi Varázsló a rasszista üzenetét mérsékelt formában megfogalmazva előadó, karizmatikus David Duke volt. A politikus azt vallotta, az emberek szívéhez nem a lincselésen vagy a szétbombázott templomokon keresztül vezet az út, és irányítása alatt még a katolikusok is beléphettek a Ku Klux Klán Fehér Lovagjainak egyesületébe. 1999-ben pályázott Louisiana állam kormányzói tisztségére, ahol – bár kis különbséggel – egy riválisa megelőzte.
A klán ellen bevethető leghatásosabb eszköz manapság a kártérítési keresetekben rejlik. Miután 1981-ben az Amerika Egyesült Klánjai nevű szervezet tagjai Mobile (Alabama) városában meggyilkoltak egy 19 éves fekete fiatalembert, Michael Donaldot, az egyesület ellen gyilkosságra való felbujtásért indult eljárás. Amellett, hogy a tetteseket elítélték, Donald édesanyja 7,5 millió dollár kártérítést kapott, és a szervezet ezzel csődbe is ment. A klán tagjainak összlétszáma napjainkban 8000-re tehető. Bár az erőszakos cselekmények száma lecsökkent, az egyesület továbbra is folytatja harcát a fehér rassz tisztaságának megőrzése érdekében, amire szerintük most már a latinók jelentik a legnagyobb veszélyt. Bár Mark Potok számításai szerint jelenleg összesen 1002 gyűlöletcsoport létezik az Egyesült Államokban, és Obama újraválasztása, valamint a gazdasági válság is kedvezett megerősödésüknek, a klánéhoz hasonló népszerűségre valószínűleg egyetlen a szélsőséges szervezet sem fog szert tenni. Tevékenységüket azonban továbbra is érdemes figyelemmel kísérni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
