A középkori templomok egymástól is lopták az ereklyéket

Félreértések és magyarázatok

Az ereklyék a középkori város egyik fő bevételi forrását jelentették, mivel ezek vonzották a zarándokokat – és velük együtt a pénzüket is, amelyet a városban költöttek el. Ily módon minden városnak – főként ahol jelentős egyházi központ működött – érdekében állt minél több és minél jelentősebb ereklyét tartania templomában vagy templomaiban, és a gazdasági előnyök általában messze ellensúlyozták az adott ereklye esetleges kétes származását vagy – esetleg – teljesen hamis mivoltát.

Az ereklyék vásárlói tudták, hogy nem érdemes túl sok kérdést feltenniük az adott darab eredetét illetően. Amikor egy Felix nevű tolvaj ellopta egy ravennai kolostorból Szent Severus, a város egyik korai püspökének maradványait, a megbízója – Otgarius mainzi érsek – adta neki a lovat, amelyen elmenekülhetett. Az ereklyekereskedők is különféle fortélyokat voltak kénytelenek bevetni ahhoz, hogy üzletük nyereséges legyen: volt, hogy ugyanazon szent csontjait többször is eladták – és nem úgy, hogy részekre osztották, hanem egyszerűen hazudtak róla, vagy népszerű tévképzeteket használtak ki.

Utóbbira jó példa Szent Orsolya követőinek esete: egy félrefordítás következtében legendája úgy terjedt el, hogy 11 kísérőjéből – akik a történet szerint vele együtt haltak mártírhalált Rómánál Attila hun fejedelem és serege keze által – 11 000 lett. Az olyan mártír szüzek maradványaiból, akik 11 000-en voltak, szinte bárkinek „juthatott”, és a középkori ereklyekereskedők ezt kíméletlenül ki is használták: a becslések szerint világszerte mintegy 30 tonna csontot tartanak Orsolya mártírtársainak ereklyéiként különféle kegyhelyeken.

Előfordult olyan is, hogy a nagy tiszteletnek örvendő ereklyéről kiderült, hogy nem is emberi maradvány: a reformáció során egy genfi katedrálisban, ahol a papok állítása szerint Szent Péter mumifikált agya volt kiállítva, kiderült, hogy egy darab habkövet őriztek.

Egyáltalán nem számított kirívónak, hogy egyházi intézmények egymás ereklyéit rabolják el. Nagy Károly korától a keresztes hadjáratok kezdetéig közel 100 példa maradt fenn ilyen esetekről a különféle kéziratokban, mégpedig azért, mert a szerzetesek és apácák büszkén feljegyezték az ereklyék ilyetén „kiszabadításait” évkönyveikben, rajzaikon és hagiográfiáikban (életrajzi művek) is. Általában azzal védték meg tettüket, hogy mivel az ereklyének természetfeletti hatalma van, nyilván a „kiszabadítás” volt a kívánsága – ha nem akarta volna, hogy elvigyék, akkor nem hagyta volna.

Egy másik jellemző érvelést alkalmaztak Szent Marcellinusz és Péter római vértanúk maradványainak eltulajdonítói: a két szentet „elhanyagolták” Rómában, ezért egyenesen szükség volt arra, hogy egy német székesegyházba helyezzék át őket, ahol „megfelelő tiszteletben” részesülhetnek. További indokokként szolgálhatott az ereklyelopáshoz egy új zarándokhely alapítása, rivális egyházi központokkal való versengés, a zarándoklat cselekedetének népszerűsítése, az adott szentre való mélyebb fókuszálás, a bevételkiesés pótlása, illetve a politikai instabilitás közepette az isteni védelem biztosítása – ezek mind valódi érvek, amelyeket felsoroltak a korban.

Viszonylag tipikus történet egy Balgerius nevű szerzetesé, aki egy elhagyatott walesi kolostorból kívánja elvinni Szent Leofwynn (vagy Lewinna) maradványait. A szent életű asszony eleinte ellenáll, és a szerzetes nem tudja elmozdítani, azonban végül imával meggyőzi, és a szent hagyja magát „kiszabadítani”.

1. Félreértések és magyarázatok
2. Kötelesség és szabályok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről