A kora újkori Európa csúcsán: az „aranycsináló” Fuggerek

Magyarországon sem voltak ismeretlenek

A Fuggerek magyar történelemben is fontos szereplőkké váltak. Jakob Fugger Thurzó János bányavállalkozóval együttműködve szerezte meg a felvidéki bányákat. Magyarországi kapcsolatainak alapjául az szolgált, hogy bátyja Thurzó Katalint vette feleségül. A Fuggerek és a magyarok közti viszony akkor romlott meg, amikor II. Lajos a bányákat saját kezelésbe vette.

Az eset jó példa arra, hogy pusztán pénzzel nem volt mindig minden elérhető, még nagyon sok pénzzel sem. Fugger Jakab e lépésre válaszképpen politikai és gazdasági blokád alá vette az országot. A bizonytalan politikai viszonyok miatt a Fuggerek 1547-ben végleg kivonultak az országból.

A Fugger családhoz a magyar történelemben rengeteg címke és tendenciózus vélemény tapad. Ahogyan a téma egyik kutatója, Orsós Julianna az egyik legfrissebb, 2019-ben megjelent tanulmányában írja, „kevés ilyen mértékben prekoncepcióktól terhelt szereplője van a késő középkori és kora újkori magyar történelemnek”, mint ez a család.

A szerző a Fuggerekkel kapcsolatos toposzokat veszi górcső alá. Ezek közül az egyik a Fuggerek által megvesztegetett főúri elitről szóló elképzelés. Az, hogy hiteljeikkel Marionett-bábuként mozgatták volna a politikai vezetőket tulajdonképpen egyetlen forrásra vezethető vissza, mivel ez Szerencsés Imre, Thurzó Elek alkincstartó vádjain alapul. Szerencsésnek pedig üzleti érdeke volt az augsburgiak visszaszorítása, más meggyőző bizonyíték azonban nincs a Fuggerek ekkora beágyazottságára.

Második leggyakoribb a császárcsináló Fuggerek toposza, amire egy történeti munka címe is találóan utal (Kauf dir einen Kaiser – Vegyél magadnak egy császárt). Ennek egyik példája a már említett Habsburg-Jagelló találkozó. A támogatás megszerzése azonban korántsem volt olyan egyszerű, I. Miksa császárnál csak többszöri próbálkozás után sikerült hitelhez jutnia. Továbbá II. Lajos intézkedései még jobban megmutatják, hogy a Fuggerek viszonya az uralkodói házzal nem volt mindig felhőtlen.

A kapcsolat megromlása után a Habsburgok sem törekedtek a kölcsönök visszafizetésére. Ennek következményeképpen – a Fugger-leszármazottak számításai szerint – a családnak egykori hitelezettjei mai áron számítva kb. 120 milliárd euró körüli összeggel tartoznak.

A kifizetetlen hitelek mellett a 16. század közepére a délnémet kereskedőcsaládok gazdasági prosperálása megtorpant, ekkorra már nem tudtak a helyi és főként a holland és angol vetélytársaikkal megbirkózni. A 17. század első felére az augsburgi, nürnbergi kereskedőcsaládok java már a korábban felhalmozott vagyonból igyekezett megélni.

1. Kölcsön választófejedelmek megvásárlására
2. Magyarországon sem voltak ismeretlenek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról