A holokauszt soproni mártírjai
2022. május 6. 13:20 Reinicke Tamás
A soproni zsidóság több mint száz éven át élen járt az ipar és a kereskedelem fejlesztésében, támogatták a művészetet és a kultúrát, kitüntetett hősökként harcoltak és estek el az első világháborúban. Mindez azonban semmivé foszlott a zsidótörvények, a német megszállás és a felkorbácsolt antiszemita közhangulat nyomán. A holokauszt közel kétezer soproni és környékbeli áldozatának emlékezete szorosan összeforrt a város XX. századi történelmével, sokuknak sorsa és története mindmáig mégis szinte ismeretlen.
Korábban
Sopron történetében a zsidóság már a XIII. századtól kezdődően fontos szerepet játszott. Elsősorban Ausztriából és Bajorországból vándoroltak be zsidó kereskedők, akiket a korban igen kedvezőnek számító magyar törvények különféle privilégiumokkal is felruháztak. A keresztény és zsidó lakosok együttélése nem volt mindig harmonikus: a szaporodó összetűzések 1526-ban csúcsosodtak ki, amikor is a zsidókat kiűzték a városból, leszármazottaik pedig csak az 1810-es években kezdtek visszatelepülni.
1941-ben a 42 ezer soproni lakosból 1861 volt izraelita vallású. A kirekesztő törvények és az embertelen intézkedések válogatás nélkül sújtottak gazdagot és szegényt, iparmágnást és tanítót, építészt és pincért. A jogfosztás hétköznapivá vált, s ezáltal olyannyira „normalizálódott”, hogy a többségi társadalom szolidaritását is leépítette. Amikor 1944 tavaszán a Sztójay-kormány elrendelte a zsidóság vagyonának, üzleteinek és gyárainak zár alá vételét, tömegével tódultak jelentkezők a „felszabadult” boltok, ipartelepek működtetésének átvételére. (A 157 soproni zsidó üzletre mintegy háromezren pályáztak.) Májusban gettót jelöltek ki Sopronban, júniusban a környékbeli települések zsidóságát is a városba hurcolták, július 5-én pedig megkezdték a bevagonírozásukat. Az Auschwitzba induló vonatokhoz sokukat bekötött karral, egyeseket pedig szekéren vittek ki, mert előzőleg a gettóban felvágták az ereiket.
A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2022. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap