2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben

2022. április 17. 12:55 Múlt-kor

Kié a felelősség?

Joggal merül fel a kérdés: hogyan mérhette fel ennyire rosszul a kubai viszonyokat az Egyesült Államok vezetése?

Az évtizedek során vita alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy Kennedy csak a körülmények áldozata volt, aki a vezérkari főnökök ajánlására vágott bele a kezdettől fogva kudarcra ítélt intervencióra, vagy a tények ismeretében döntött – felelőtlenül – a beavatkozás mellett. Kérdéses az is, hogy a jelentések, amelyek óvatosságra inthették volna, eljutottak-e az elnökig?

Az bizonyos, hogy Kennedy a Disznó-öböl kudarcából tanulva mentette meg a világot egy még nagyobb konfliktustól, hiszen a rakétaválság idején szembement azoknak a vezérkari főnököknek a tanácsaival, akik részben a Disznó-öböl kudarcának okozói is voltak.

Noha az elnök magára vállalta a felelősséget, a CIA szerepe szintén nem elhanyagolható tényező a balul elsült akcióban. Az 1961-ben, Lyman B. Kirkpatrick által írt jelentés szerint több ponton is hibázott a szervezet, melyek közül érdemes kiemelni néhányat: 

„Nem sikerült megszervezni a belső ellenállást Kubában, illetve a haderejükről sem sikerült összegyűjteni és elemezni a szükséges adatokat”; „az emigránsok vezetőinek hatékony bevonásának elmaradása az ő mulasztásuk”; valamint „a kockázatelemzés pontatlan volt, a belső kommunikáció és információáramlás pedig megbukott a szervezeten belül”.

Jack Pfeiffer, akit a Disznó-öböl eseményeinek történészi igényű összegzésére kértek fel, öt kötetet írt a balul sikerült akció részleteiről és lehetséges okairól. A CIA sokáig nem járult hozzá az ötödik kötet publikálásához, azonban 2016-ban végül kiadták a mozaik utolsó, hiányzó darabját.

Az itt olvasható összegzés ugyan nem tárt fel rejtélyes összeesküvéseket, de arra egyértelműen rávilágított, hogy a CIA belső hatalmi konfliktusai, és az ebből adódó szervezeti válság mennyiben hátráltatta az események hatékonyabb koordinálását.

Ennek fényében érthető, hogy a szervezet miért késleltette a kötet nyilvánosság elé tárását. A CIA felelőssége megkérdőjelezhetetlen, megítélésük és renoméjuk pedig még nagyobbat zuhant volna, ha a kötet megjelenésekor a Disznó-öböl csúfos kudarca még élénkebben él az amerikaiak emlékezetében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A légierő sem tudott segíteni A villámháborúban nem volt esélye a hazatérő kubai emigránsoknak (Kép forrása: Wikipédia / Rumlin / CC BY 3.0)A visszatérő kubaiak fogadása 1962. december 29-én
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár