A fekete halál bosszúja
2018. október 10. 12:08 Paul McEvans
Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A genfi és hágai konvenciót megszegve többek között pestis, tífusz és más betegségek baktériumait terjesztették Mandzsúriában és Kelet-Kína tartományaiban. A biológiai fegyverek bevetésének mértéke az 1942 áprilisában Tokió ellen végrehajtott első amerikai bombázást követően, a kínaiak ellen indított megtorló akciók során hágott a tetőfokára.
A japán biológiaifegyver-program 1932-ben Isii Siró, a japán hadsereg orvosi diplomával is rendelkező ezredesének vezetésével indult meg. A biológiai fegyverek kifejlesztésének céljából indított projektről a japán kormánynak és az országban működő orvosi egyetemeknek is tudomása volt, de nem léptek fel Isii törekvéseivel szemben. Mi több: az 1941 októberétől 1944 júliusáig japán miniszterelnökként tevékenykedő Todzsó Hideki még ki is tüntette a katonaorvost az „elért eredményeiért”. Isii és kollégái az orvosi egyetemek legjobb diákjait „csábították” magukhoz, az ajánlatot – hacsak nem akartak hadbíróság elé kerülni – erősen ajánlott volt elfogadniuk.
A japán hadsereg az 1932-ben, Mandzsúria meghódítását követően Mandzsukuo néven létrehozott bábállam területén rendezte be a különböző vegyi fegyverek kifejlesztéséért felelős, titkos kutatóközpontját. A laboratóriumkomplexum az 1930-as évek végén Harbin városa közelében fekvő pingfangi kerületen felépült bázis létrehozásával nyerte el végleges formáját, de emellett még számos kutatóhely működött a japánok által megszállt területeken. A biológiai fegyverek kifejlesztéséért felelős csoport az 1940-es évek elejétől hivatalosan a Kvantung-hadsereg Járványmegelőzési és Víztisztító Osztálya néven volt nyilvántartva, később, a szigorú titoktartási előírásoknak megfelelően már csak számmal, 731-es egységként emlegették.
Levágott végtagok, kipattant szemgolyók
A kutatóközpontok működésük során kegyetlen emberkísérletek sorozatát hajtották végre. A kísérleti alanyok „természetesen” nem japánok voltak, hanem az „alsóbbrendű fajokhoz” tartozók: politikai foglyok, köztörvényes bűnözők, a japán gyarmatokról származó civilek.
„Pácienseiket” az orvosok vírusokkal fertőzték meg, hogy a betegek reakciójának vizsgálatával segítsék elő a hatékony vegyi fegyverek kifejlesztését. A rabok szervezetébe védőoltásnak álcázva juttatták be a különféle halálos baktériumokat. A kórokozókkal fertőzött speciális bombákat szintén a megkötözött, teljesen védtelen foglyokon tesztelték, de még a különböző hagyományos fegyverek – gránátok, lángszórók stb. – hatásait is a rabokon próbálták ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap