7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
2024. július 30. 14:20 Kulcsár Ádám
Korábban
A kraken, a tengerészek réme
„A teremtmény természete, hogy embereket, hajókat, de még bálnákat és minden egyebet elnyeljen, amit csak elérhet” – mesélte tapasztalatait Örvar-Oddr, az izlandi hős a róla elnevezett, 13. századi sagában.
Az általa hafgufának (jelentése: tengeri homály) nevezett szörnyeteget a történet szerint egy alkalommal szigetnek nézte, és az kis híján lenyelte.
A már idősebb Plinius által is említett élőlény a legendák szerint Norvégia és Grönland partjainál él, és ott terrorizálja a tengerészeket és halászokat.
A 18. században Erik Pontoppidan, Bergen püspöke amellett kardoskodott, hogy a kraken korántsem volt mítosz. A norvég halászok szerinte számtalan alkalommal láttak már egy-egy példányt belőle, legtöbbször meleg nyári napokon.
Több forrás is azt állítja, hogy – az eleinte óriás rákként, majd polipként és tintahalként ábrázolt – élőlény általában a tengerfenéken tanyázik, ám olykor, hatalmas buborékok kíséretében felemelkedik a felszínre, és ilyenkor gyakorta nézik őt szigetnek.
Pontoppidan szerint egyébként a norvég halászok gyakran vállaltak kockázatot, és a kraken fölé hajóztak, ugyanis a menekülő halak miatt a fogás ott mindig bőséges volt.
A babonás tengerészek által terjesztett történetek szerint hatalmas karjaival a kraken a legnagyobb hadihajót is le tudta húzni a mélybe, azonban még ha békén is hagyta az emberek tengeri járműveit, óriási mérete akkora örvényt hozott létre újbóli elmerülésekor, hogy képes volt hajókat a tenger alá szippantani.
Pierre Dénys de Montfort francia malakológus például arról számolt be, hogy 1782-ben óriási polipok így tüntettek el egyetlen éjszaka alatt tíz hadihajót, amelyekről később persze kiderült, hogy Új-Fundlandnál egy hurrikán végzett velük.
A kraken mítosza valószínűleg hatalmas, akár 13-15 méter szélességű és 300 kilogrammos testtömeget is elérő tintahalak megfigyeléséből származik. A mitikus lény egy újabb példája lehet a valódi állatokról szóló túlzó történeteknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap