Végleg hazakerült Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja

A székelység történelmi ereklyéjét 2010. március 15-én "hozták haza Székelyföldre" a bukaresti Országos Történelmi Múzeumból Kelemen Hunor RMDSZ-elnök első kulturális miniszteri mandátuma idején. Az akkor "kölcsönbe" kapott ágyú egy múlt héten elfogadott kormányhatározattal került vissza a székelyföldi intézmény tulajdonába.

1849-ben, a szabadságharc bukása után a túlélők a földbe rejtették a fegyvereket: a földből, csatornaásáskor került elő 1906-ban az egyetlen megmaradt ágyú. Az ereklyeként őrzött fegyver 1923-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került, majd 1971-ben Bukarestbe vitték, ahol az akkor létrehozott Román Nemzeti Történeti Múzeumban helyezték el.

A 2010 márciusában hazahozott ereklyét csupán kölcsön adta az Országos Történelmi Múzeum, ennek vagyonkezelésében volt a jogilag állami tulajdont képező múzeumi tárgy. A tulajdonjog rendezésére cserét ajánlott fel a Székely Nemzeti Múzeum, a Kovászna megyei tanács által működtetett kulturális intézmény a szemerjai aranyleletből származó 61 római arany­dénárt, 12, az erősdi kultúrához tartozó tárgyat és az ágyúcső mását ajánlotta fel Gábor Áron ágyújáért cserébe, ám a tranzakció csak az után jöhetett létre, miután 2014. augusztus 19-én elfogadták az erre vonatkozó kormányhatározatot.

"Jogos örökségünket szereztük vissza. A harc nem volt könnyű, és sokáig tartott, de a kitartó munka, a párbeszéd folyamatos fenntartása, az önkormányzattal való együttműködés meghozta a várt eredményt. Gróf Bethlen István miniszterelnök hitvallását idézve: mi mindig tudtuk azt, hogy mit lett volna kívánatos tenni, de mindig azt tettük, amit a lehetőség és a törvények megengedtek, mert ez az a gyakorlati politika, ami ma is célravezető" " - idézte Kelemen Hunor szövetségi elnököt az RMDSZ hírlevele.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó bástyája Háromszék volt, amikor már mindenhol letették a fegyvert, itt továbbra is ellenálltak a császári seregeknek. Ennek az önvédelmi harcnak biztosított fegyvert a bodvaji vashámorban, majd a kézdivásárhelyi Turóczi-műhelyben öntött 93 ágyú, amelyet közadakozásból, illetve a székely templomok harangjaiból öntött Gábor Áron, a székelyek kétszáz éve született legendás tüzértisztje.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?