Kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír?

Fej nélküli szfinx

A görög sajtó által szenzációs felfedezésnek aposztrofált sírra Amphipolisz közelében bukkantak a régészek. A szakértők a bejáratnál két fej- és szárny nélküli szfinxet találtak, továbbá előkerült egy, a sírba vezető 4,5 méter széles út, oldalán freskókkal borított fallal. A még felnyitatlan sírkamrát 497 méter hosszú márványfal veszi körbe. Állítólag ez a legnagyobb sírhely, amelyet valaha felfedeztek Görögországban.

A régészeknek nincs könnyű dolguk, ugyanis a 146 centiméter magas szfinxek egyenként másfél tonnát nyomnak. A szakértők szerint a mitikus lények hajdanában vörös színűek voltak, amire a lábukon megmaradt, kopottas festéknyomok utalnak, s a görög kulturális minisztérium kutatói szerint a fejükkel együtt a kétméteres magasságot is elérhették.

A sír az i. e. 325-300 közötti időszakra datálható, vagyis III. Alexandrosz makedón király uralmának végére, illetve a halála utáni évekre. A Görögország Közép-Makedónia nevű régiójában található Amphipoliszt még az athéni gyarmatosítók alapították, Nagy Sándor édesapja, II. Philipposz i. e. 357-ben foglalta el. A későbbi hódító családja számára különös jelentőséggél bírt a város: Alexandrosz halála után 12 évvel, i. e. 311-ben itt ölték meg feleségét, Róxanét és fiát, IV. Sándort az egyik diadokhosz, Kasszandrosz parancsára.

A régészek 2012-ben kezdték el feltárni a hatalmas területet, a 497 méter kerületű, és több mint három méter magas falon lévő bejáratot két hete fedezték fel. A vizsgálatok azóta megállapították, hogy az építéséhez használt márvány Thasszosz szigetéről származik. A régészek azt feltételezik, hogy a nem mindennapi sírt Dinokratész, a korszak egyik leghíresebb építésze, Nagy Sándor közeli barátja tervezte. A sírhely megközelítőleg tízszer nagyobb, mint Alexandrosz édesapjának nyughelye volt, amelyre az 1970-es években bukkantak rá a Közép-Makedóniában található Verginában.

A szfinxek elveszett szárnyait végül megtalálták a kutatók, akik úgy vélik, az amphipoliszi kőoroszlán szobrának hátulsó darabjaira is rábukkantak. A több mint öt méter magas, 2300 éves szobrot még 1912-ben fedezte fel a görög hadsereg, most a sírtól 5 kilométerre található, azonban egykoron a hatalmas sírhely tetején állhatott. Hellász római megszállását követően több sírt is lebontottak, és több márványszobrot a Sztruma folyó partjára állítottak, hogy megerősítsék a folyómeder omladozó szélét.

1. Fej nélküli szfinx
2. Ellopott holttest

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"