2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mi volt I. János Károly történelmi szerepe?

2014. június 3. 09:47 MTI

Lemondott I. János Károly spanyol király, aki fiának, Fülöp hercegnek adja át a trónt. Egy év elején közzétett felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka már azt szerette volna, ha I. János Károly lemondana a trónról, ugyanakkor a válaszadók kétharmada jó véleménnyel volt a trónörökös Fülöp hercegről, és bízott abban, hogy ő képes lesz helyreállítani a spanyol korona fényét.

"Minden spanyol királya akarok lenni"

Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias 1938. január 5-én született Rómában Barcelona grófjának és Orleans hercegnőjének első gyermekeként. A máltai lovagrend templomában Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa keresztelte meg.

János Károly nagyapjának, a Bourbonok spanyol ágából származó XIII. Alfonz királynak 1931-ben, a köztársaság kikiáltásakor kellett elhagynia Spanyolországot. A család 1941-ben a semleges Svájcba, 1946-ban a portugáliai Estorilba költözött, az ifjú herceg iskoláit Svájcban kezdte. Tízéves korában visszatért hazájába, a katonai, a tengerészeti és a repülőtiszti akadémián is tanult, és mindhárom fegyvernemben tiszti rangot szerzett. Ezután Madridban alkotmányos és nemzetközi jogi, valamint közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1962. május 14-én Athénban vette feleségül Zsófia görög és dán hercegnőt, a frigyből három gyermek született: Elena 1963-ban, Cristina 1965-ben, a trónörökös Fülöp pedig 1968-ban.

János Károly és Franco Madridban

A polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok diktatórikus rendszere 1947-ben névleg visszaállította a monarchia intézményét, de az ország király nélküli királyság maradt. Az 1969-ben elfogadott utódlási törvény János Károlyt Spanyolország hercegévé és leendő királyává nevezte ki; a herceg ezután gyakran utazott külföldre hazája hivatalos képviselőjeként, és magánjelleggel sok magas rangú politikai vezetővel találkozott.

I. János Károly két nappal Franco halála után, 1975. november 22-én lépett trónra. A parlamentben elmondott első beszédében a demokrácia visszaállítását tűzte ki céljául, kifejezve óhaját, hogy minden spanyol királya legyen. Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak, aki fontos helyet töltött be a demokratikus politikai átmenetben. Akadtak ugyan, akik kételkedtek benne, de az utolsó bizonytalankodókat is a maga oldalára állította, amikor 1981. február 23-án az alkotmányos intézményrendszer érdekében fellépve maga törte le a katonatisztek puccskísérletét.

I. János Károly megkoronázása

A 190 centiméter magas uralkodó a spanyol mellett angolul, franciául, olaszul, portugálul és katalánul is kiválóan beszél. Szereti a gyors autókat és motorkerékpárokat, lelkes pilóta, síelő és rádióamatőr, kedveli a vízi sportokat. A királyi család több tagja is részt vesz sporteseményeken, maga I. János Károly vitorlázóként az 1972-es nyári olimpiai játékokon 15. helyezést ért el, felesége az 1960-as olimpián, fia az 1992-es barcelonai olimpián indult. Az uralkodó az utóbbi csípőbántalmakkal küszködött, és több csípőműtétet is elvégeztek rajta.

A király az ezredforduló táján egy felmérésben minden idők legnépszerűbb spanyolja lett, de azóta a súlyos gazdasági visszaesés következményeivel küszködő spanyolok bizalma megrendült benne. Szemére vetették fényűző életvitelét, nehezen átlátható pénzügyeit és a politika érzékeny területeire tett kirándulásait. A király lánya, Cristina és férje ellen idén év elején csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek, őt azért bírálták, mert a gazdasági válság tetőpontján luxuskörülmények között tett elefántvadászatot Botswanában. Egy év elején közzétett felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka már azt szerette volna, ha I. János Károly lemondana a trónról, ugyanakkor a válaszadók kétharmada jó véleménnyel volt a trónörökös Fülöp hercegről, és bízott abban, hogy ő képes lesz helyreállítani a spanyol korona fényét.

I. János Károly és Zsófia királyné háromszor tettek hivatalos látogatást Magyarországon: először 1987-ben, majd 1996-ban jártak Budapesten, 2007-ben Sólyom László államfő fogadta az uralkodót.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár