Deák Ferenc, a puritán politikacsináló

A reformok szolgálatában, a „kötelező” miniszterség és a szabadságharc

Az egyébként nem kifejezetten szorgalmas Deák Ferencben nem volt komoly késztetés arra, hogy népszerű karriert fusson be, a személyes dicsőség helyett erkölcsi kötelességének vélte, hogy megjelenjen az országos politikában és küzdjön a feudális rend lebontásáért. Széles körű jogi ismeretei, valamint precíz szónoki képességei - a publicisztikát nem igazán kedvelte - hamar a változásokat sürgető liberális gondolkodók legismertebbjei közé emelték őt.

A reformkori országgyűléseken felszólalt a jobbágykérdés kapcsán a jogkiterjesztés fontosságáról, a tulajdon és a szabadság lehetőségének biztosításáról, de a szólásszabadság ügye ugyancsak gondolkodásának homlokterében állt. Ez utóbbi aktualitását Wesselényi Miklós báró, Kossuth Lajos és az országgyűlési ifjak perbe fogása és bebörtönzése adta, az eljárás elleni tiltakozás vezéregyénisége Deák volt. A politikus ügyes taktikai érzékkel az országgyűlésen érte el a hozzá hasonlóan gondolkodókkal, hogy a folyamatban lévő pereket beszüntessék és az elítélteket szabadon engedjék.

A negyvenes évekre a politikai élet megkerülhetetlen személyévé váló Deák kihagyhatatlan volt az ellenzék párttá szerveződéséből. Batthyány Lajos kérésére részt vett a tömörülés programalkotásában, Kossuthtal együtt az Ellenzéki Nyilatkozat elkészítésében is kulcsszerepet vállalva. Tagja lett a létrejövő Ellenzéki Párt vezetőségének is, de az aktív politizálástól távol maradt, aminek egyik oka a betegsége volt, és az ezt enyhítendő orvosi utasítás, miszerint tartózkodjon az országos követségtől.

Ennek következtében az 1847-48-as országgyűlésen ugyan nem vett részt, de az ellenzék munkájába a forradalom időszakában bekapcsolódott, Batthyány felkérésére pedig kötelességének érezte a létrejövő magyar kormányban való részvételt. A miniszterelnök és az igazságügy-miniszter politikai gondolkodása szinte azonos volt, így nem meglepő, hogy Deák a kormányfő bizalmasa és tanácsadója, többször helyettese is volt.

A szabadságharc szeptemberi kitörésekor minisztertársaival együtt lemondott posztjáról, de az országgyűlés munkájában továbbra is részt vett. Úgy vélte, hogy ugyan a monarchia fennmaradása magyar szempontból jobb lenne, de a törvényesség talaján haladva vállalni kell a fegyveres konfliktust. Az őszi hónapokban képviselőként ténykedő Deák részvételével decemberben békeküldöttség indult a császári sereg fővezéréhez, Windisch-Gratz herceghez. A tárgyalás eredménytelen maradt, ezt követően a debreceni országgyűléstől távol maradva - a városba utazása elé akadályokat állítottak - hazatért kehidai birtokára.

1. A puritán élet és az ambíciók
2. A reformok szolgálatában, a „kötelező” miniszterség és a szabadságharc
3. A haza bölcse passzívan is tevékeny
4. A politikai pálya csúcsán, majd „belső emigrációban”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma