A nulladik zsidótörvény

Kevesebb zsidó egyetemista

A numerus clausus után a zsidó egyetemi hallgatók aránya 12,5%-ra esett vissza. Utoljára az 1870-es években volt ilyen alacsony ez a szám. Az 1920/1921-es tanévvel kezdődően az egyetemi hallgatók összlétszáma is csökkent, a világháború végi 16 ezerről 13 ezerre, de a bethleni konszolidáció éveiben az egyetemi hallgatók száma lassan növekedett.

A legdrasztikusabb változás a magyarországi egyetemi hallgatók háromnegyed részét tömörítő Budapesti Tudományegyetemen (az ELTE elődje) volt: itt 40%-ról 7-8%-ra csökkent a zsidók aránya. Itt tanult ugyanis a legtöbb zsidó a világháború előtt (és alatt), itt voltak a legkeményebb atrocitások, sőt az egyetem professzorai is követelték a numerus clausus bevezetését a kormánytól.

A mindenképpen felvételizni vágyók előtt így három lehetőség állt. A tehetősebbek külföldre, zömmel Olaszországba, Bécsbe, vagy Prágába mentek tanulni; a többiek benyújtották kérelmüket a három vidéki (a debreceni, a szegedi és a pécsi) egyetem egyikére; vagy egy főiskolán kezdték meg tanulmányaikat, azokra ugyanis nem terjedt ki a numerus clausus hatálya.

A magángazdaság vezető posztjain az egyetemi diploma egyébként sem volt követelmény, sőt a korszakban olyanok is elhangzottak, hogy a gazdaságban egyébként is „fordított numerus clausus” uralkodik. De az 1938-39-es zsidótörvények (amelyek hivatkoztak az 1920-as numerus claususra) már a gazdasági szférákat is érintették.

1. Zsidótörvény-e a numerus clausus?
2. Csonka-Magyarország nem nemzetállam
3. A zsidómentes szemeszter: 1919/1920
4. Kevesebb zsidó egyetemista
5. Nemzetközi visszhang

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek