Megnyitják Mussolini legtitkosabb bunkerét

A még 2010-ben felfedezett építmény a tizenkettedik olyan bunker, amit Mussolini használt, s mind közül ez volt a legtitkosabb – írta a La Stampa. A „hagyománynak” megfelelően hamarosan ezt is közszemlére teszik és megnyitják az érdeklődők előtt. A római városvezetés villanyvilágítást szerel a bunkerbe, érintőképernyős információs táblát készít, s egy légószirénát is elhelyez, hogy még átélhetőbbé tegye az élményt a turisták számára.

A kilenc szobából álló bunkert a város szuperintendense, Anna Imponente és Carlo Serafini építész fedezte fel az építmény felett álló 15. századi palota, a Palazzo Venezia restaurálásakor. A Palazzo Venezia egyike Róma első három reneszánsz kori épületeinek, jelenleg a Museo di Palazzo Veneziának ad otthont.

Az óvóhely 15 méterre van a föld felszínétől, s bár nem fejezték be, a falakon látott lyukak arra utalnak, hogy a tervezők víz- és villanyvezetéket akartak bekötni. Serafini szerint a néhol két méter vastag falak kitűnő védelmet nyújthattak volna egy esetleges légicsapás ellen. „Valószínű, hogy csak magának Mussolininak és még egy személynek tervezték, minden bizonnyal szeretőjének, Claretta Petaccinak” – közölte Serafini.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”