2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ő lehet az igazi Robin Hood

2013. március 12. 11:25

Franciákra vadászott, az angol királyt támogatta és nem a sherwoodi erdőből, hanem Tunbridge Wellsből, Kent megyéből érkezett az angol mondakör és folklór legismertebb alakja, Robin Hood - állítja egy történész.

Egy brit történész, bizonyos Sean McGlynn azt állítja, a rendelkezésére álló források alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az angol mondakör és folklór egyik legismertebb hősét, "a tolvajok fejedelmét", Robin Hoodot valós személyről formázták, aki nem más, mint a 13. században élt William of Kensham, azaz Willikin of the Weald, egy mára szinte teljesen elfeledett bandita.

A történész középkori krónikákban követte nyomon a törvényen kívüli útonálló életét, akinek pályafutása kísértetiesen hasonlít Robin Hoodéra: taktikájuk, társaik, erdei búvóhelyük és a nép körében aratott osztatlan sikereik. S ami talán a legfontosabb és a legmeggyőzőbb érv lehet: William is abban a korban élt, amikor Robin Hood legendája megszületett és önálló életet kezdett élni.

Eddig számos történelmi személyt dobtak be a kutatók a köztudatba, de egyetlen egy sincs közülük, akit elfogadtak volna Robin Hoodként. A ma is ismert „igazságos Robin Hood” kép először a 13. század végi balladákban jelent meg; egyes akadémikusok szerint a férfi alakját a kor több közismert figurájából gyúrták össze, míg mások szerint az egész történet csak egy tündérmese, és nincs semmi valós alapja.

McGlynn kutatása során megvizsgálta a felmerült lehetőségeket, s úgy látja, hogy ezek közül William a legvalószínűbb „jelölt”. A munkájáról a History Today legújabb számában beszámoló történész a többieket egyszerű „hitvány banditáknak” nevezte, s úgy véli, hogy William áll a legközelebb az angol hős alakjához.

Ezt támasztja alá a beözönlő francia csapatok elleni, három középkori krónika által is említett rajtaütésszerű támadása 1216-1217-ben. William és ezerfős serege a francia inváziós hadsereg dél-angliai pusztításai után vetették be magukat Kentish Weald erdeibe, s innen indultak utolsó nagy rohamukra VIII. Lajos király csapatai ellen. McGlynn szerint a franciák által rekvirált anyagi javakat szerezhették vissza és adhatták át a helyieknek William emberei, megalapozva ezzel a mondakör több évszázados hagyományának legnépszerűbb elemét.

A történész szerint bár William élete nagy részét Anglia déli részén töltötte, volt némi kapcsolata a sherwoodi erdővel és Nottinghammel – például felkereshette az ottani kastélyt, amely akkoriban gyakorlatilag az angol király hadseregének központja volt; William a frontvonalak mögötti csapattestek vezetője volt, a hírszerzéssel foglalkozott, így McGlynn szerint biztos, hogy járt a kastélyban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár