2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem viccelnek az indiai Hitler-imádók

2013. február 5. 19:20

Ruhabolt, kávézó, film és szappanopera is emléket állított már Hitlernek, akire az indiaiak egy része hősként tekint, igaz, a Führer kultusza nem az antiszemitizmusból táplálkozik Indiában.

Tavaly az egész világsajtót bejárta az a hír, miszerint a feltartóztathatatlanná váló panaszáradat hatására az egyik Indiában található ruházati üzlet tulajdonosa úgy döntött, hajlandó átkeresztelni "Hitler" nevet viselő boltját. A tulajdonos saját állítása szerint korábban semmit sem tudott a náci Németország egykori vezetőjéről, de a városlakók meggyőződése szerint az üzlet névválasztása is mindössze reklámfogás volt.

A bolt tavaly nyílt Gudzsarát állam legnagyobb városában, Ahmedábádban. A cégtáblán hatalmas betűkkel szerepelt a bolt neve: "Hitler", és az "i" betű feletti pontban egy horogkereszt "bújt meg". A tulajdonos, bizonyos Radzseh Sah állítása szerint az üzletet szigorú, fegyelmező nagyapja tiszteletére nevezte el, akit családja "Hitlerként" emlegetett. Az üzlettulajdonos a nevet végül megváltoztatta, de a horogkereszthez nem nyúlt, így azt a helyi hatóságoknak kellett eltávolítaniuk.

A sokak érzékenységét sértő névválasztás miatt kipattant botrány végül megnyugtatóan zárult, tény ugyanakkor, hogy jelenség nem egyedi: a Führer iránti tisztelet egyre nagyobb teret nyer Indiában, ami túlmutat a szimbolikus névadások jelentőségén. Két éve hasonlóan nagy port kavart, amikor egy Hitlerről szóló filmet mutattak be a szubkontinensen. A Jó barát, Hitler című film teljes egészében indiai gyártású, forgatókönyve azon a két levélen alapul, amelyet Mahátma Gandhi, az indiai függetlenség atyja írt a náci vezetőnek a második világháború idején, hogy „lebeszélje” őt a harcokról. Radzsesh Randzsán Kumar filmje már a kezdetektől viták össztüzében állt, miután a rendező arról beszélt, Hitler közvetve milyen szerepet játszott az indiai függetlenség kivívásában.

A forgatókönyvíró akkor azonban igyekezett leszögezni, hogy az amúgy 150 millió rúpiából (618,2 millió forintnak megfelelő összegből) készült film csak a „Gandhi-féle mozgalom nácizmus feletti felsőbbségét akarta bemutatni", de semmiképp sem állt szándékukban idealizálni Adolf Hitlert, mint ahogy attól India kis létszámú zsidó közössége tartott.” Az Újdelhiben és az ország északi részén forgatott film nem bízott semmit a véletlenre, a fővárosban még Hitler bunkerét is kialakították.

Neveztek azonban már el kávézót is a Führerről, a Hitler nővére című szappanopera pedig igazi kasszasiker volt Indiában. A tendencia ráadásul a fiatalabb generációk között is utat tört magának: bár hasonló felmérés az utóbbi időben nem készült, sokatmondó adat, hogy egy 2002-es, a Times of India című napilap által közölt közvélemény-kutatás szerint az egyetemi és főiskolai hallgatók 17 százaléka nevezte hősnek a náci Németország egykori vezetőjét.

Hitler töretlen népszerűsége nagy hatású műve, a Mein Kampf növekvő példányszámában is tetten érhető. Az Economic & Political Weekly tavaly év végén megjelent összesítéséből kiderül, hogy legalább tizenkét olyan könyvkiadó van Indiában, amely kiadja Hitler ideológiai alapvetéseit tartalmazó könyvét. A Jaico például 2010-ben az 55. Mein Kampf-kiadásán volt túl, s eddig 100 ezer kötetet adott el a könyvből – abban az országban, ahol a tízezer eladott példány már kitörő sikernek számít.

Hitler népszerűsége – ellentétben egyes európai országok szélsőjobboldali hagyományaival – nem az antiszemitizmusra vezethető vissza. Navras Jaat Aafreedi, a Gautam Buddha Egyetem politológus professzora szerint abban az összefüggésben kell vizsgálni a kérdést, hogy "ha Hitler nem gyengítette volna meg a Brit Birodalmat, akkor a britek soha nem hagyták volna el Indiát". Tény, hogy India zsidó kisebbsége – amelynek száma néhány ezerre tehető – egyike azon kevés zsidó közösségnek a világon, amely nem szenvedett üldözést. Ezzel Solomon Sopher, a mumbai zsidó közösség vezetője is egyetért, mondván, a zsidók ellen egyetlen kaszt vagy faj sem folytatott pogromokat, még a muzulmánok sem.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár