Amikor az atomkorszak elkezdődött

Pearl Harbor beindítja

A már a második elnöki ciklusát töltő Roosevelt 1939 októberében egy nagyobb összeget szavaztatott meg a Kongresszussal, ám az ezt követően megindult kutatások nem a kívánt ütemben folytak. Kisebb lendületet kapott az amerikai atomprogram, amikor kiderült, hogy a berlini Kaiser Wilhelm Institut 1940 áprilisában széles körű urániumkutatási programba kezdett, de az 1940 júniusában létrejövő, a külföldről bevándorolt tudósok munkáját nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva sokáig mellőző Uránium Bizottság (National Defense Research Committee) még több mint egy évig érdemi eredményeket nem ért el.

Minden valószínűség szerint a csendes-óceáni Hawaii szigetén lévő amerikai támaszpont, Pearl Harbor elleni japán támadás tehette jóval intenzívebbé az atomkutatásokat. 1941 decemberében nagy összegű támogatás érkezett az atombomba elkészítésével foglalkozó, később James C. Marshall ezredes New York-i központi hivataláról Manhattan-programnak (Manhattan Engineer District – MED) nevezett projekt számára.

Oppenheimer és Groves a Trinity Test helyszínén (1945)

A MED katonai felügyeletének élére hat héttel az észak-afrikai partraszállás előtt a zsarnokként jellemzett Leslie Richard Groves került, a projekt tudományos vezetője Robert Oppenheimer lett. Az első atombomba előállításával egyes források szerint 15 ezer ember foglalkozott, míg mások szerint ez a szám százezer fölött volt, abban azonban egyetértés van a történészek között, hogy alig egy tucatnyi szakember ismerte a MED valódi célját, amelyet az amerikai külügyminisztérium előtt is csak az 1945 februárjában megtartott jaltai konferencia előtt fedtek fel.

A munka a legnagyobb szigor mellett folyt, a résztvevők mindegyike megfigyelés alatt állt, Oppenheimernek az összes találkozóját árgus szemek figyelték, telefonbeszélgetéseit pedig egytől egyig lehallgatták. A különböző egységek szigorúan elkülönítve végezték munkájukat, az egyes részlegek kölcsönös tájékoztatásához még abban az esetben is külön engedély kellett, ha nélküle nem folyhatott tovább a munka. A MED külön kémelhárító hálózatot működtetett, amely az FBI megkerülésével végezte tevékenységét. Ezt a bizonyára igen nyomasztó légkört és az állandó ellenőrzést sok tudós nem bírta elviselni, s sokan kiléptek. Természetesen ők a program végéig ugyanúgy megfigyelés alatt álltak.

1. Nehogy Hitler kezébe kerüljön
2. Pearl Harbor beindítja
3. A chicagói atommáglya

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel