Horthy Vitézi Rendje

Az első avatások

Az első 24 jelölt vitézzé avatásra 1921. május 22-én a királyi palotában került sor. Ezen az avatáson közönség még nem volt jelen. Az első nyilvános avatásra 1921. augusztus 21-én a Várkertben került sor. A látványos külsőségekkel megrendezett eseményen a vitézzé ütést Horthy végezte díszkardjával a lovaggá ütés szabályi szerint, a következő szavak kíséretével: „A Hadúr nevében vitézzé ütlek.” 1926-tól II. Rákóczi Ferenc díszkardját használta az eseményen. A későbbi avatásokat a Margitszigeti MAC pályán tartották 1929-ig.

Ezt követően már nem évente, hanem hosszabb időközönként avattak vitézeket a Várkertben és a Margitszigeten. Különösen ünnepélyes alkalom volt 1938-ban a Szent István év keretében a székesfehérvári bazilikában megtartott avatás.

A felavatott telkes vitézek kötelezően a „vitéz” jelzőt viselték nevük előtt, amelyet, ha idegen hangzású volt, magyarosítani kellett. Megszólításuk társadalmi és katonai rangjuktól függetlenül nemzetes úr, feleségüké nemzetes asszony volt. A vitézek díszoklevelet kaptak, amelyek dísztelen hiteles másolata az Országos Vitézi Szék irattárába került, egy példányukat pedig 1920 és 1927 között hivatalból megküldték az Országos Levéltárnak is. Ennek köszönhető, hogy (bár nem hiánytalanul), ezek az iratok ma is megvannak, nem pusztultak el az ostromkor a királyi várban elhelyezett irattár legnagyobb részével együtt. A bemutatott díszoklevél még néhány hasonlóval együtt visszakerült a tulajdonosoktól a Rendhez telekről való lemondás, méltatlanná válás és egyéb okok miatt.

A vitézek vitézi jelvényt is kaptak (az 1-es számút maga Horthy Miklós), házukat pedig a külön erre a célra készített vitézi címerrel kellett díszíteni. A címer elbírálását végző bizottságban rész vett Csánki Dezső, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója is. A jelvényt Szilasi József iparművész tervezte. A vitézek a Rendhez tartozásukat vitézi igazolvánnyal igazolták.

A Vitézi Rend 1938. évi farsangján

Az avatás mellett nagy ünnepi esemény volt a Vigadóban évente, farsangkor megtartott vitézi bál. Az ünnepélyes aktusok, vitézi összejövetelek, a formaruha és más külsőségek, mind az összetartozás érzését erősítették. Az ország több városában ingatlanokat bocsátottak Vitézi Székházak működtetése céljára, hogy összejöveteleiket megtarthassák, és így a Vitézi Rend társadalmi és kulturális célkitűzéseit megvalósíthassák. Ezt szolgálta a Zrínyi Csoport létrehozása, amely a magyar katonaeszmény intézményes szolgálatát végezte tudományos, irodalmi és művészeti téren, és célja érdekében lapok, könyvek és szellemi termékek kiadását, előadások rendezését vette tervbe. A vitézek tájékoztatására 1922-től kiadták a Vitézek és Gazdák Lapját, melynek 1935-től Vitézek Lapja lett a címe.

1. Horthy, a kormányzó
2. Az első avatások
3. A kötelezettségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái