Nyugdíjazott postás akarta megölni Kennedyt

Richard Pavlick, ez a zavart, katolikusellenességéről ismert férfi New Hampshireból tartott autójával Floridába, s egyetlen gondolat járta át fejét: megölni a frissen hivatalba lépő amerikai elnököt. Az egykori postai alkalmazott régóta ellenérzésekkel viseltetett az elnökkel szemben, mivel szerinte az családi vagyonát használta fel arra, hogy megvásárolja az 1960-as választást. A helyi postafőnök, Thomas Murphy érdeklődését akkor vonta magára, amikor Pavlick elhagyta otthonát és elkezdett neki azokról a helyekről levelezőlapot küldeni, ahol Kennedy közszereplései során megfordult.

1960. december 11-én, alig öt héttel beiktatása után, JFK éppen templomba készült családjával a floridai Palm Beachen. Pavlick 1950-es Buickjét tíz, robbanószerkezethez kötött dinamittal pakolta meg, s árgus szemekkel figyelte, ahogyan a már megválasztott elnök egy békés vasárnapi reggelen elhagyja víkendházát családjával.

Pavlick terve egyszerű volt: neki akarta vezetni a Buicket a Kennedyt szállító autónak, hatalmas detonációt okozva ezzel. Mindezt akár feltűnés nélkül hajthatta volna végre egy olyan országban, ahol az öngyilkos merénylő fogalma jórészt ismeretlen volt. Az a pillanat, amikor Pavlick meglátta Kennedynek az autójához rohanó feleségét, Jackie-t valamint két gyermekét, Caroline-t és John Jr-t, megakadályozta tervének végrehajtásában; az idős férfi csak az elnököt akarta eltenni láb alól, ártatlan családtagjait nem.

Pavlickot azonban eme közjáték sem riasztotta el, s folytatta Kennedy követését Palm Beachen. A következő helyszín, ahol a 73 éves férfi le akart csapni, a Szent Edward-katedrális volt. Itt volt egy olyan pillanat, amikor mindketten egy helyen tartózkodtak, de Pavlick amúgy is eldöntötte, hogy egy tapodtat sem mozdul a gyűlölt elnök mellől: egy olyan Palm Beach-i motelben szállt meg, amely alig 15 méterre volt Kennedy testőrjeitől.

Mindeközben Murphy megtudta, hogy egykori kollégája dinamitokat vásárolt, majd értesítette erről a hatóságokat. A titkosszolgálat négy nap múlva elfogta a férfit, akinél ott volt az egy egész lakótömb felrobbantására alkalmas robbanószerkezet. Pavlick elfogásából végül nem kerekedett akkora hír, mint amire számítani lehetett: a rajtaütés ugyanis azon a napon történt, amikor New York felett összeütközött két repülőgép, 132 utas halálát okozva.

A hírek szerint a merényletterv nem hozta különösebben izgalomba Kennedyt, a család folytatta jól megérdemelt vakációját a floridai luxusapartmanban. Pavlick később bevallotta, hogy JFK életére tört, azonban vádat nem emeltek ellene, az elkövetkező öt évet egy springfieldi elmegyógyintézetben töltötte. A vádat tíz nappal a dallasi merénylet után ejtették, mire Pavlick megírta és kiadta történetét An Innocent Man Illegally Arrested Spent Six Years in Hell: an autobiography of his life and the true story of an illegal arrest, indictments, and false charges című könyvében. 88 éves korában hunyt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai