Húsz éve vonultak ki a szovjet csapatok Kelet-Európából
2011. június 20. 08:55 Múlt-kor, MTI
Korábban
Csehszlovákia
Csehszlovákiába a Varsói Szerződés öt másik tagállamának katonai egységeivel együtt 1968 forró nyarán vonult be a szovjet katonaság, hogy véget vessen a "prágai tavaszként" számon tartott kommunista reformkísérletnek. Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök rögtön a bársonyos forradalom utáni napokban, 1989 decemberében tárgyalt Moszkvában a szovjet csapatok távozásáról, majd 1990. január 15-én külügyminiszter-helyettesi szinten folytatódtak az egyeztetések.
Az áttörést Václav Havel csehszlovák államfő 1990. február 26-27-i moszkvai látogatása hozta el, amikor megállapodás született a két ország egyenjogú együttműködésén alapuló kapcsolatokról, Eduard Sevardnadze szovjet és Jirí Dientsbier csehszlovák külügyminiszter pedig aláírta a szovjet fegyveres erők és fegyverek kivonásáról szóló egyezményt, melynek végrehajtása még az aláírás napján, február 26-án megkezdődött.
A Csehszlovákiában állomásozó szovjet hadsereg komoly katonai potenciált képviselt: a mintegy 73 ezres személyi állomány több rakétaállomást, 1300 tankot, 103 katonai repülőgépet, 173 helikoptert és számos egyéb fegyverzetet, közte nukleáris arzenált is kezelt, ez utóbbit 1990 márciusára távolították el az országból. A Vörös Hadseregnek 5200 civil alkalmazottja is volt, a tiszteket mintegy 39 ezer családtag kísérte el állomáshelyére.
Az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 19-én indult a közép-csehországi Milovicéből kelet felé. Június 25-én a felek aláírták a szovjet katonaság kivonásának teljesítéséről szóló jegyzőkönyvet, majd két nappal később Ruzyneben repülőre szállt Eduard Vorobjov tábornok, a szovjet kontingens parancsnoka, s ezzel 1991. június 27-én megszűnt a szovjet katonai jelenlét Csehszlovákiában.
1991. augusztus 7-én a csehszlovák és a szovjet fél Moszkvában parafálta a szovjet csapatok által Csehszlovákiában okozott károk rendezéséről intézkedő megállapodást. Prága a szovjetek által okozott károkat 4-5 milliárd koronára becsülte, végül 1992. április 1-jén ún. nulla-megoldás született: Oroszország lemondott a csehországi létesítmények tulajdonjogáról, Prága viszont vállalta, hogy maga finanszírozza a helyreállítási költségeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A brit kormányzat kénytelen volt eleget tenni a zendülő matrózok követeléseinek
- Sajátos humorával színesítette diplomáciai küldetéseit Fülöp herceg
- Galtierinek bukást, a „Vasladynek” népszerűséget hozott a falklandi háború
- London lakosságának nem tetszett a legendás gyémánt
- Csak Eleanorként ismerte a menekült kislány az őt örökbe fogadó First Ladyt
- Megtizedelte a britek pénzét a sokak által ellenzett reform
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap