A kisüzemi sörfőzdék múltja, jelene és jövője

A vállalkozások fénykora

A kisüzemi sörfőzdék újraindítását két alternatíva alapján kezdték a '91-es évektől. Az elsőbe azok a tőkével rendelkező vállalkozok tartoztak akik ismerve az e területen levő joghézagokat a gyors profitszerzés érdekében indították el vállalkozásukat. A második csoportba a kényszervállalkozók tartoztak, akik családi vagy baráti alapon, banki hitelből saját vagyontárgyaikat elzálogosítva próbálták az újrakezdést.

Magyarországon 1992-ben a vásárlóerő nem tette lehetővé a minőségi termékek tömeges fogyasztását. Ez a sör tekintetében is igaz volt. Ezért léphetett be a magyar sörgyártásba robbanásszerűen a házi sörgyártás. Jogszabályilag csak a nagy sörgyárak voltak rendezettek, így a hirtelen változás a háziakra még nem volt felkészülve. Példaként említhetném a szűretlen sör esetét, ami élelmiszernek minősült, ezért nem kellett utána ÁFA-t fizetni. Ezt a jogi kiskaput használták ki azok akik korán reagáltak, és a lehető legelképesztőbb helyekre telepítettek sörfőzdéket. Így például a felszámolt szövetkezetek elhagyott épületeiben, amik valamikor összeegyeztethetetlen funkcióban üzemeltek a sörgyártással.

Nézzük a kényszervállalkozókat. Ahogy említettem, ez a csoport családi vagy baráti alapon szerveződött, és csak lassan haladhatott az alapítással. A banki procedúrák igencsak meghosszabbították a sörfőzdék elindítását. Mondhatnám azt is, hogy mire a vállalkozásuk elindult, addigra a szűretlen sör után is ÁFA-t kellett fizetni.

Mivel a sör jövedéki termék, kettős könyvviteli rendszerben kellett dolgozni ezért a többség inkább a Kft. alapítását tartotta célszerűbbnek. De menetközben jött a probléma, hogy az induló Kft. nem kaphatott hitelt. Ezért a magánszemélyek biztosíték vagy jelzálog letétele után juthattak csak hitelhez. Ez a probléma termelte a következőt: a magánemberként felvett hitel kamatát nem lehetett elszámolni a Kft. gazdálkodásában. Ez azért is jelentett nagy problémát mert 1994-ben a kamatláb 41%-os volt az OTP Banknál. Egyszóval a fennmaradáshoz fizetni kellett az elszámolhatatlan kamatot, és adózni kellett az államnak.

Ennek ellenére nőtt a vállalkozások száma. Fénykorábban túlhaladta a háromszázat, és a magyar sörgyártás termelésének a 0,5%-át adták. Ez pillanatnyi zavart okozott a nagy sörgyártoknál és igen intenzív, mondhatnám protekcionális üzletpolitikát folytatattak velünk szemben. Ennek egyik példája volt, hogy ha egy házi sört forgalmazó söröző jó teljesítményével felkeltette az érdeklődésüket, akkor mindig volt annyi pénz, amivel leválaszthatták a kisüzemi sörfőzdéről.

1. A vállalkozások fénykora
2. A kisüzemi főzdék megjelenése
3. A jövő ígéretei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére