A történelem túllépett Trianonon, a magyarok még nem

A "trianoni gyászmunkát" emléknappal nem lehet letudni

A 70-es évek végétől a magyar hivatalos politikában, diplomáciában megjelentek egy olyan fiatalabb nemzedék tagjai - például Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Szokai Imre -, akik az addiginál nagyobb érzékenységet mutattak a határon túli kisebbségek helyzete iránt. Ezzel párhuzamosan az újjászerveződő népi ellenzék egyik központi témája volt a határon túli magyar kisebbségek problémája, elsősorban mint kulturális kérdés, a nemzet megmaradás ügye; Illyés Gyulától Duray Miklóson át Csoóri Sándorig határon belül és kívül megszámlálhatatlanul sok népi író foglalkozott a kérdéssel a támogatott, a tűrt és tiltott nyilvánosság eszközeivel egyaránt - magyarázta Ablonczy Balázs.

Mindeközben a demokratikus ellenzék is felfigyelt erre a problémára, elsősorban mint emberi jogi kérdésre, de a határon túli magyar kisebbségek helyzete nem csak a hatalom sáncain belüli és kívüli szűk értelmiségi csoportokat foglalkoztatta, hiszen az egyik első nagy tömegtüntetés a romániai falurombolás miatt zajlott le a magyar fővárosban - tette hozzá.

Budapest, 1990. június 4. A Keresztény Nemzeti Unió tiltakozó demonstrációt tart a Szent István Bazilika előtt a Magyarország területét megcsonkító, Versailles-ban aláírt békeszerződés 70. évfordulóján.

A rendszerváltás után a különböző kormányok különböző eszközökkel és váltakozó - inkább kisebb, mint nagyobb - sikerrel nyúltak a problémához. A politikai áramlatok közti konszenzus hamar megszűnt ebben a kérdésben is, és a gyors politikai irányváltások eredményeként szétzilálódott nemzetpolitika a hatalmi, belpolitikai, pártpolitikai csatározások martalékává vált - vélekedett Ablonczy Balázs.

Az Antall-kormány idején - még többé-kevésbé az egész magyar politikai elit egyetértésével - az volt a taktika, hogy megalkotnak egy nagyvonalú kisebbségi törvényt, amely 1993-ra készült el, hogy aztán erre hivatkozva lehessen a szomszédos országokban élő magyarság helyzetéért szót emelni. Ám ez a megközelítés nem hozott eredményeket, mi több, a törvénynek voltak olyan szerencsétlen részletei, amelyek máig nem valósulhattak meg idehaza sem, mint például a kisebbségek parlamenti képviselete.

A Horn-kormány idején a kétoldalú kapcsolatokra helyeződött a hangsúly, alapszerződések köttettek Magyarország és a szomszédos államok között, de kevés gyakorlati eredménnyel jártak a határon túli magyar kisebbségek számára. Az első Orbán-kormány egy kedvezőbb geopolitikai helyzetben, az euroatlanti, illetve uniós csatlakozási folyamatokban élvezett lépéselőny segítségével státustörvényt alkotott a virtuális nemzetegyesítés jegyében. A Medgyessy-kormánynak nem volt határozott elképzelése ebben a témakörben. A Gyurcsány-kormány egyetlen érdemi lépése pedig az intézményhálózat, a sokféle alapítvány centralizálója volt a Szülőföld Alapban.

A történész szerint általában a baloldal a határon túli magyarság problémáinak megoldását a modernizáció, a regionalizmus és az uniós egyesülési folyamat keretei között képzelte el. Azonban, aki figyelemmel kíséri az unió nyelvtörvényre adott reakcióit, vagy inkább "beszédes" hallgatását, annak számára világos lehet, hogy az EU nem ad minden nemzeti, kisebbségi problémára, jogfosztásra gyógyírt - mondta.

A jobboldali politikai identitásról általában az mondható el, hogy annak sokkal inkább része a nemzeti kérdés és határon túli magyarok helyzete iránti érzékenység. De a "trianoni gyászmunkát" emléknappal, politikai deklarációval nem lehet letudni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy kisebbségben élni mindig hátrányos helyzetet jelent. A kérdés az, miként tudjuk megérteni és feldolgozni ezt a traumát, megérinti-e ez az embereket, a helyi közösségeket - vélekedett a történész, aki szerint ezen a téren a fiatal nemzedékek körében a globalizáció sem feltétlenül csak káros lehet, a kulturális identitás megőrzésében ma már kifejezetten pozitív szerepet játszhat például a divat, vagy az internet is. Ebben a folyamatban döntő jelentősége van az oktatásnak és a kultúrának, ezért különösen fontos ezek támogatása határon innen és túl.

Ablonczy Balázs szerint civilizáltan kellene felhasználni mindazokat a hallatlanul erős energiákat, amelyek a nemzeti kérdésben, és azon belül például Trianon ügyében érezhetően megmozdulnak az emberek széles tömegeiben. Ebben a politika is adhat segítséget, anyagi erőforrásokat és támpontokat a társadalom ez iránt fogékony csoportjai számára - vélekedett. Szerinte minél többet kellene tenni az autonómia ügyében, hogy a szomszédos országokban élő magyarok is teljes életet élhessenek, életképes erős magyar középosztály jöjjön létre.

"A légiessé váló határok között egységesülő Európában pedig komoly politikai erő nem tűzheti zászlajára Trianon területi revízióját. Ez a problémakör immár teljes egészében a történelemtudomány illetékességi területéhez tartozik. Az ettől külön kezelt kisebbségi kérdés az emberi jogok, kulturális, gazdasági önépítés és a társadalompolitika problémája" - mondta Ablonczy Balázs.

1. Revízió, kettős beszéddel
2. A "trianoni gyászmunkát" emléknappal nem lehet letudni

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét

Ablonczy Balázs

Történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője. Nem szereti a magas és éles hangokat, a mazsolát és a Magyar Postát. A mozgólépcsőn mindig jobbra áll. Borosjenői gróf Tisza István, John le Carré, Jacques Dutronc, paradicsomos máj.

Cikkei a Komment.hu-n:

A frusztráció népe

Magyarország: nem gyereknek való vidék

Instant nemzetépítés: a szlovák nyelvtörvényről

Cikkei a Múlt-koron:

Mítoszok, legendák, Trianon

A történelem túllépett Trianonon, a magyarok még nem

A vesztesnek nincs könyörület