2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A CIA módszereivel kínoztak az iráni hóhérok

2010. január 8. 11:02 Fekete István

Rossz vásárt csinált a közel-keleti térségben szuperaktív Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya 1953-ban, a Mohamed Moszadeket megbuktató puccsal. Noha az olajvagyont államosító, s ezzel amerikai és brit érdekek sértő antiimperialista hőst hidegre tették, a sah belbiztonsági szolgálata életre hívásával hatalmas megrökönyödést váltott ki az érintettek körében, és a SZÁVÁK (Nemzeti Hírszerzési és Biztonsági Szervezet) idővel Irán leggyűlöltebb intézményévé vált.

„Elismerjük, hogy voltak hibáink (…). Olyanok vagyunk, mint a CIA. Ha tíz műveletből kilenc sikeres, akkor az az egy fog világra szóló figyelmet kapni” – mondta 1979-ben a SZÁVÁK második, neve elhallgattatását kérő embere a Time magazinnak adott, addig precedens nélkülinek számító interjújában. Moszadek eltávolítása után a rettegett iráni szerv megszületésénél egy, az amerikai hírszerzésnek dolgozó amerikai ezredes bábáskodott, aki Teymur Bakhtiarral, Teherán katonai kormányzójával dolgozott együtt.

A SZÁVÁK első sikerére nem kellett sokat várni: a szervezet 1954-ben kíméletlenül leszámolt a kommunista Tudeh párttal. 1955-re az ezredest öt CIA-tisztviselő váltotta, köztük id. Herbert Norman Schwarzkopffal (H. Norman Schwarzkopf, az Öböl-háború Sivatagi Pajzs hadművelet parancsnokának apja), aki a SZÁVÁK első generációjának kiképzéséért volt felelős. 1960-61-ben a CIA-ügynököket az izraeli Moszad emberei váltották fel.

A nasszerizmus és a kommunizmus futótűzszerű terjedésétől aggódó Izrael a regionális izolációból szeretett volna kitörni, így került Isszer Harel Moszad-igazgató látóterébe – a zsidó államot de facto 1950-ben elismerő – Irán és – később – a SZÁVÁK. A zsidó kémfőnök baráti kapcsolatot alakított ki Bakhtiarral (ezt tovább erősítette a két ország közös ellensége, az Irak iránt táplált ellenszenv), a két hírszerzés pedig a szoros munkakapcsolat fundamentumait kezdte lerakni.


Hasszán Pakraván tábornok, a SZÁVÁK vezetője az 1960-as években

Jesse Leaf, az amerikai hírszerzés Irán-szakértője szerint a CIA tanította a Gestapo által használt kínzási technikákra a SZÁVÁK-ot, amely a politikai disszidensek (köztük a szervezet első vezetője, az állítólag puccsot szervező, majd titokzatos körülmények között meggyilkolt Bakhtiar) ellen nem válogatott az eszközökben, de szívesen cenzúrázta a különböző orgánumokat is. 1971 – amikor egy csendőrségi állást felfegyverkezett marxisták rohamoztak meg – fordulópont a SZÁVÁK történetében, Ervand Abrahamian történész szerint ugyanis az 1977-ig tartó periódusban mintegy négyszáz gerillát és száz politikai foglyot öltek meg.

Ekkor a „konzervatív”, a Reza Pahlavi által megkezdett fehér forradalmat bíráló költők, írók, professzorok, színház igazgatók és rendezők sem menekülhettek a terrorgépezet elől. A metódusok közé tartozott az alvásmegvonás, a sötétzárkák, az elektromos sokk, a körömeltávolítás, az álkivégzés, a vízbe fulladást imitáló módszerek használata, de a foglyokat rendre megerőszakolták, levizelték, és sokszor kellett meztelenül ácsorogniuk. 1976-ban már látszottak az enyhülés jelei, a nemzetközi szervezetek és külföldi újságok sorra támadták a szervezetet, az emberi jogok kérdését mindig szem előtt tartó Jimmy Carter is élesen bírálta az amerikai segédlettel megálmodott titkosszolgálatot.

Az iráni hírszerzés személyi állománya két részből állt: az állandó tagok 15 ezer főt számláltak, s több ezerre tehető azon ügynökök száma, akik csak időnként dolgoztak a szervezetnek. A SZÁVÁK a miniszterelnöki iroda szolgálatában állt, amely ugyan polgári szerv volt, de ezer szállal kötődött a katonasághoz: számos tisztviselője párhuzamosan a fegyveres erők kötelékében is szolgálatot teljesített. A SZÁVÁK nem csak a perzsa országban fejtett ki hírszerzési tevékenységet: ugyanúgy megfigyelte az iráni állampolgárokat az Egyesült Államokban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, valamint a külföldön tanuló ösztöndíjas diákokat is. Az 1979-es forradalom aztán a több ezer ember haláláért felelős titkosszolgálatot is elsöpörte, amely a VEVÁK-nak adta át a helyét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár