2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Propagandacélból fotózták a krími háborút

2010. január 5. 11:07 Fekete István

A francia-orosz diplomáciai csörteként induló, majd egyre inkább európai háborúvá terebélyesedő, az oroszországi reformhullámot elindító krími háború (1853-56) volt az első olyan konfliktus, ahol már profi fotográfusok - köztük a kolozsvári születésű Szathmáry Pap Károly - járták a csatatereket.

Az első háborús fotós nevét a múlt áthatolhatatlan homálya fedi, az ismeretlen amerikai művész 1847-ben a mexikói-amerikai háború során készítette híres dagerrotípiáit. Az első ismert hadszíntereken dolgozó fényképész Carol Popp de Szathmári volt, aki a krími háború alatt az olténiai és silistrai hadszíntereken készített képeket. Ez idő alatt körülbelül kétszáz fotót csinált, amelyet 1855-ben személyesen ajánlott fel III. Napóleon francia és Ferenc József osztrák császárnak, valamint Viktória királynőnek – ezekből a képekből azonban csak kilenc maradt fenn az utókorra.

Szathmáry Papp Károlyt sokan az első háborús fotósnak tartják, aki a krími háború előtt amatőr festőként és fotográfusként dolgozott bukaresti otthonában. Kezdetben az Oroszország és Törökország között kitört háború hadműveleteit fotózta, amely később a várva várt hírnevet is elhozta számára. Amikor a törökök elfoglalták Bukarestet, Szathmáry engedélyt kapott a török Omar pasa lefényképezésére, továbbá megörökíthette a tisztviselők és a táborok mindennapjait is, majd a Duna-medence háborús hadszíntereit fotózta végig. Szathmáry 1854-ben ment a Krímbe azzal a céllal, hogy megörökítse a konfliktust, a következő évben pedig már Párizsban állították ki a kétszáz darabból álló kollekcióját. A kortárs leírások szívesen hasonlították Fentonhoz Szathmáry munkásságát.

Habár a krími háborút képeivel egyértelműen Roger Fenton dominálta, a francia művész csak egy fotográfus volt a sok közül. A már említett Szathmáry Papp Károlyon kívül a francia Charles Langlois, George Shaw Lefevre, Léon-Eugene Mehedin, Pierre Lassimonne, Jean-Baptiste Durand-Brager, a német Friedrich Martens és brit James Robertson is gazdagította felvételével a fotótörténetet, sőt, állítólag maga Tolsztoj is készített képeket Szevasztopol ostromáról.

Roger Fenton Párizsban még festőként kereste a kenyerét, de egy a londoni Hyde Parkban rendezett fotókiállítás az ő életét is gyökeresen felforgatta. Miután visszatért a francia fővárosba, az akkori forradalmi technikai újdonság, a sokszorosíthatóságot biztosító negatív-pozitív eljárás, a kalotípia (más néven talbotípia) módszerét kezdte kitanulni.

A kiadó Thomas Agnew (Thomas Agnew & Sons) oldalán Fenton 1855-ben kerekedett fel, hogy aztán a forróság, a bordatörések és a kolera dacára is elkészítse a krími háborúról szóló 350 képét, amelyből 312-t hamarosan a londoni közönség csodálhat meg. A fotógráfus munkáját a LIFE magazin is nagyra értékelte, ugyanis a lap Fentonnak a krími háborúról szóló munkáit is beválasztotta a 2003-as "100 fotó, amely megváltoztatta a világot" című kiadványába.

A fotós Albert herceg unszolására érkezett a forrongó térségbe azzal a nem titkolt céllal, hogy megpróbálja népszerűsíteni a britek körében addig népszerűtlen háborút, s képeivel ellensúlyozza a The Times által szított háborúellenes propagandát. Fenton ezért tudatosan nem fényképezett halottakat, sérülteket és megcsonkított embereket sem. Szathmáryhoz hasonlóan ő is hatalmas felszereléssel érkezett, egy borkereskedőtől vett kocsiból pedig kialakította a sötét szobát is.

A londoni kormány patronálta misszió nehézségeit egy segítő felbérelésével próbálta enyhíteni, de Feltont óriási felszerelése korlátozta munkájában, ráadásul a kor akkori technikai színvonala nem tette lehetővé a mozgó tárgyak lencsevégre kapását. A fotográfus ezért rendszerint brit katonák tábori életét fotózta, továbbá rengeteg tájképet is készített. Fenton Szevasztopol elestéről már csak az újságokból értesülhetett, a 349 napi ostrom után 1855. szeptember 8-án kapituláló várost pedig már James Robertson örökítette meg.

Források:

Mitchel P. Roth: Historical dictionary of war journalism

John Hannavy: Encyclopedia of nineteenth-century photography

Roger Fenton Crimean War Photographs

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár