Káromkodni, énekelni tilos

Egy talpalatnyi vidék a nagyvárosban

Az állandósult drágaság, a hatósági közvetítéssel kapcsolatos folyamatos gondok idővel a köztéri piacok visszaállítását vonták maguk után, ám az újra árusító piacterekre a csarnoki szabályrendelettel majdnem teljesen megegyező szabályzat vonatkozott.




Létrejött a piacok és vásárcsarnokok máig működő szimbiózisa.

„Amíg vásárcsarnokaink nem voltak, a városrészek piaczain elszórva keresték a mi gazdasszonyaink a mindennapi konyhára valót” – kezdte az átalakuló szokások bemutatását Ágai Adolf (Porzó) „Utazás Pestről-Budapestre” című munkája. A hetedik kerületben felszámolt István téri és Almásy téri piac helyét betöltve a Klauzál téri csarnok vált Erzsébetváros közélelmezésének elsőszámú központjává. Az István téri társas eseményekről így tudósít Porzó:

„Mivel hogy a kényes szakácsné röstelte czepelni, a fiatal asszonyka meg nem bírta: rendesen egy törődött anyóka emelte görbe hátán a vásárfiát. Ezt is csak néhány haszontalan garasért. De a gondviselés meg nem felejtkezik a szegényről. Csípőtül bokáig olyan mélységes hosszú zsebet vágott az anyóka szoknyájába, hogy abba egy-egy tojáskát észrevétlen lehetett becsúsztatni, utána egy szál kolbászt, meg valami gyökérdarabot. Telik ezekből a szerzeményekből egy kis ebéd. Hogy ezt a piaczi életet a maga pezsgő valódiságában láthassam, korábban kellett volna otthagynom az ágyat, amit az én természetem be nem vesz. De a napnak bármely órájában mentem is arra, mindig volt ott élet. Legfestőibb pontja a László király vendéglője - hétköznapi nyelven: a Laczikonyha. (…) Ez is mind csak volt. Sertés, liba, hal a kerületi vásárcsarnokba vonult s a László király roppant ebédlőjét pótolja egy tisztességes vendéglő. Karácsony táján pedig a felső világítás derűjében zöldel a sok apró fa. Olybá tetszik, mintha üvegházi tündérkert virult volna ki benne. Most parkká lett az István-tér. Tavaszszal az orgonabokrok fürtjei rengenek ott s oszlik szerte az ő édes illatuk, nyáron meg elsült fiatal fák fanyar árnyékában hűsel nagy izzadva az itt rekedt emberiség.” (Porzó (Ágai Adolf) Utazás Pestről-Budapestre. 1843-1907. Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből., Budapest, 1909.)

A csarnokokkal tehát új élet kezdődött a fővárosban, ahogy a Vasárnapi Újság cikke fogalmazott: az új világban „győzedelmeskedni fog az egyformaság elve”.

1. Bevezető
2. Egy talpalatnyi vidék a nagyvárosban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői