Európai nagyvárosok segítették Szeged újjáépítését

Szeged a török kiűzése után rohamos fejlődésnek indult, a dohánytermesztésnek, a gabonakereskedelemnek, az ide települő iparnak, a kiépülő vasútnak és a gőzhajózásnak köszönhetően. Sorra költöztek ide hírneves kereskedők, alapítottak később világhírűvé váló gyárakat. A város veszedelmét végső soron a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása okozta. A munkálatok következtében megváltozott a folyó természete, megnövekedett a vízszintingadozás. A Felső-Tiszán gyorsan áthaladó árhullámok a Közép-Tiszán megrekedtek, egyre sűrűbbek lettek az árvizek. Szeged bajait növelte a gyorsfolyású Maros is, amely éppen a város fölött torkollik a Tiszába.

1879 tavaszán a téli havazás és tavaszi áradások hatására a szokottnál is magasabbra emelkedett a Tisza vízszintje. A vízvédelmi bizottság irányításával a folyón pontonhidakat verettek le, kötelezték a vasutat, hogy kétszáz kocsit tartalékoljanak kiürítési célra, és a gátakat is magasabbra építették. Mindez hiábavalónak bizonyult: március 11-én éjjel vihar söpört végig a környéken és a víz Szegedtől húsz kilométerrel északra átszakította a petresi gátat. A várost valósággal hátba támadó ár 12-én hajnali fél kettőkor elöntötte a várost, a víztömeg legelőször a Rókust, majd a Felsővárost, a belváros mélyebben fekvő részeit, végül az Alsóvárost árasztotta el. A katasztrófa során 165 ember vesztette életét, az 5723 (más adatok szerint 5595) épület közül mindössze 414 maradt fenn, a hetvenezer szegedi közül hatvanezer vált hajléktalanná.

A város katasztrófája mélyen meghatotta a magyar és a nemzetközi közvéleményt. Az uralkodó, I. Ferenc József már március 17-én ide látogatott Tisza Kálmán kormányfő kíséretében, ekkor hangzott el a híres mondat: "Szeged szebb lesz, mint volt". A király a város újjáépítését Tisza Lajos kormánybiztos felügyeletére bízta, a terveket Lechner Lajos készítette el. Szeged mai egységes képe egyebek között annak köszönhető, hogy Lechner mintaterveket készített a háztípusokra, amelyektől eltérni csak "felfelé" volt szabad.

Szeged újjáépítése országos és nemzetközi összefogással valósult meg. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. A város gyorsan visszanyerte a térségben kivívott központi szerepét, így lett az árvíz egyszerre áldás és átok, egy új időszámítás kezdete.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?