Múmiákban találták meg a malária legkorábbi bizonyítékait

A maláriát a Plasmodium-család négy kórokozója - falciparum, malariae, ovale és vivax - okozza, amelyek az Anopheles mosquito nőstényszúnyogok csípésével terjednek. A legelterjedtebb és egyben a legveszedelmesebb a Plasmodium falciparum, amely a malária legsúlyosabb formáját váltja ki. A malária évente 1-3 millió emberéletet követel, az áldozatok többsége a világ legszegényebb országaiban él.

A betegség első klinikai leírását Hippokratész görög orvos adta i.e. 400 körül. A váltólázról beszámolt Hérodotosz, i.e. 5. századi görög történetíró, s történtek utalások a maláriára ókori egyiptomi szövegekben. Ám eddig csupán a német kutatóknak a molekuláris biológia eszköztárát alkalmazó vizsgálata mutatta ki egyértelműen, hogy a malária már az i.e. 4. évezredben is sújtotta az ókori Egyiptom lakosságát.

Andreas Nerlich müncheni patológusprofesszor és kollégái 91 csontmintát vizsgáltak, amelyeket az i.e. 3500 és 500 közötti időszakból származó egyiptomi múmiákból és csontvázakból nyertek. A tudósoknak sikerült a malária egyik kórokozójának, a Plasmodium falciparumnak az ősi DNS-ét izolálniuk két múmia szöveteiből. A két múmia a thébai nekropolisz nyugati részén, két különböző temetkezéséből került elő, ahol az Újbirodalom kései korszakában helyezték végső nyugalomra az elhunytakat. Théba, az ókori Egyiptom fővárosa 3500 évvel ezelőtt igen kiterjedt nekropolisszal rendelkezett, ahol többnyire a korabeli elit temetkezett.

"Mindkét fertőzött múmia felnőtt személyé volt, akiknél a krónikus vérszegénység enyhe tüneteit is kimutattuk. Egyéb információval az elhunytakról nem rendelkezünk, mivel a múmiák sírkamrájában nincs feltüntetve tulajdonosuk neve. Ennek ellenére, a sírkamrák elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy az elhunytak a helyi elithez tartoztak" - vélekedett Andreas Nerlich. Ám a jómód nem jelentett egyben védettséget a betegségek ellen. Andreas Nerlich kollégáival egy korábbi kutatás során azt derítette ki, hogy az itt eltemetettek többsége 20-30 éves korban távozott az élők sorából. "Felfedezésünk még egy fertőző betegséggel egészítette ki az ókori Egyiptom paleomikrobiológiai palettáját, s magyarázattal szolgál arra, hogy miért volt ily alacsony az élettartam".

A patológusprofesszor reményei szerint a malária legkorábbi ismert kórokozójának a kimutatása elősegítheti új gyógyszerek kifejlesztését. "Bízunk abban, hogy sikerül a kórokozó elődjét is megtalálnunk" - jelentette ki. Frank Rühli anatómus és paleopatológus szerint - aki a Zürichi Egyetemen a "múmiaprojektet" irányítja -, a felfedezés bepillantást enged egy olyan betegség evolúciójába, amely mind a mai napig emberéletek millióit követeli. "A felfedezés ismét ráirányítja a figyelmet arra is, hogy mily rendkívüli fontossággal bír az ókori múmiák kutatása a modern orvoslás számára" - hangsúlyozta Frank Rühli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”