Korai ősz Csehszlovákiában

Sátáni szignóval támadtak

Augusztus 3-4. - Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői pozsonyi közös nyilatkozatukban a szocialista országok egységét, internacionalista kötelességeit, tevékenységük koordinálását hangsúlyozzák. Vasil Bilak titokban behívó levelet ad át Pjotr Selesztnek a KGB közreműködésével. (Bilak ezt később tagadta.)
Augusztus 9-11. - Joszip Broz Tito, Jugoszlávia és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Csehszlovákiába látogat.
Augusztus 15-17. - Román párt- és kormányküldöttség jár Csehszlovákiában Nicolae Ceausescu vezetésével, és barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodást ír alá.

Augusztus 17. - Kádár János, az MSZMP első titkára a szlovákiai Komáromban a csehszlovák helyzet veszélyeire figyelmezteti Dubceket.
Augusztus 18. - Moszkvában öt VSZ-tagország pártvezetője előtt Brezsnyev ismerteti öt szovjetbarát csehszlovák politikus - Vasil Bilak, Alois Indra, Antonín Kapek, Drahomir Kolder, Oldrich Svestka - augusztus 3-án és 17-én kelt segítségkérő levelét, s előterjeszti a Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulásának tervét. (A levelek másolatát az orosz fél 1992-ben átadta Csehszlovákiának.)

Augusztus 21. - Augusztus 20-áról 21-ére virradóra a Varsói Szerződés öt tagországának (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK és a Szovjetunió) csapatai internacionalista segítségnyújtás címén bevonulnak Csehszlovákiába, az ellenforradalmi veszély elhárítására. Az akcióban Románia nem vett részt. A tavasz óta előkészített katonai akció szignálja: Vltava 666. A CSKP KB Elnöksége határozatban utasítja el az akciót, tudatja a lakossággal a megszállást és nyugalomra szólít fel. Svoboda elnök rádióbeszédet intéz a lakossághoz, a kormány és a Nemzetgyűlés tiltakozik a bevonulás ellen. A csehszlovák vezetőket letartóztatják és internálják.
Augusztus 22. - A CSKP rendkívüli, XIV. kongresszusának küldöttei Prága-Vysocany-ban felhívást intéznek a világ kommunista és munkáspártjaihoz, új KB-t választanak, elutasítják Csehszlovákia szuverenitásának megsértését, és követelik az idegen csapatok azonnali kivonását.

Augusztus 23. - Egyórás országos, általános tiltakozó sztrájkot tartanak.
Augusztus 23. - Svoboda elnök Gustáv Husák helyettes kormányfő, Martin Dzúr, Bohuslav Kucera miniszterek, Vasil Bilak, Jan Piller CSKP KB elnökségi tagok és Alois Indra KB-tag Moszkvába repülnek.
Augusztus 23-26. - Moszkvában a csehszlovák-szovjet tárgyalásokba Svoboda elnök fellépésére 24-én bevonják a szabadon engedett Dubcek pártvezetőt, Cerník kormányfőt és Smrkovsky Nemzetgyűlési elnököt is. A csehszlovák politikusok szovjet nyomásra - a Nemzeti front elnöke, Frantisek Kriegel kivételével - aláírják az SZKP KB PB és a CSKP KB Elnöksége közös jegyzőkönyvét a csehszlovákiai helyzet normalizálásáról, a XIV. pártkongresszus érvénytelenítéséről.
Augusztus 27. - Visszaérkeznek Prágába a csehszlovák párt- és kormányvezetők Svobodával és Dubcekkel az élen, akik 29-i felhívásukban támogatást kérnek a néptől a helyzet konszolidálásához.

Október 18. - A Nemzetgyűlés elfogadja a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról és feltételeiről szóló megállapodást, amelyet a két ország kormánya október 16-án írt alá.
Október 27. - A Nemzetgyűlés elfogadja a föderációs alkotmánytörvényt és a nemzetiségek helyzetéről szóló törvényt. Ennek értelmében 1969. január 1-jével létrejön a csehszlovák államszövetség, amelynek két egyenjogú tagja a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság.

Novembertől a demokratizálási politika hívei kiszorulnak a párt- és állami vezetésből, 1969. április 17-én Alexander Dubceket is eltávolítják a CSKP éléről. A KB új első titkára Gustáv Husák (1968. augusztus 29-től a Szlovák KP KB első titkára), aki a normalizálódásnak nevezett visszarendeződést fémjelzi egészen a szocialista rendszer 1989-es összeomlásáig.

1. Prágától Ágcsernyőig
2. Sátáni szignóval támadtak