A népi demokráciák fejlődése

Szovjetizáció

A proletárdiktatúra, az egypártrendszer, a népképviselet felszámolása fémjelzi e fordulatot. Végeredményben az egységes munkáspártok alakításával minden számottevő politikai erőt felszámolnak (RKP 48.02.21; MKP 48.06.12; CSKP 48.06.27; BKP 48.08.11; LKP 48.12.21; NKP 46.04.19). Megkezdődhet a sztálini rendszer teljes átültetése: szövetkezesítés (Lengyelország kivételével - ahol a földosztás 13.8 millió hektárt érint, melyből 788 ezren kapnak - mindenhol lezajlik), államosítás (a háborús bűnösök és kollaboránsok vagyonával kezdődik és a kisüzemekkel ért véget), a népköztársaság kikiáltása, a munkaerő deportálás, a fogyasztás leszorításával és a mezőgazdaság kizsigerelésével megvalósuló nehézipari és hadipari beruházások , tervgazdálkodás utasítással, hangulatjavító intézkedésként szegényparasztok és munkásfiatalok képzésével. A többfordulós változás a szovjetizációval 'teljesedik be'.

A változássorozat országonként eltérő szociokulturális és természeti keretek között zajlott le. E feltételek alapján van értelme nemzeti változatokról beszélni. A szovjet politika közben legitimációs válságba került, emiatt személyes irányításra volt szüksége. A személyi kultusz megvalósítása tisztogatások révén ment végbe. Sztálin személyesen ismertette a kirendelt moszkovitákkal a kirakatperek menetét és vádtípusait: a nyugati kommunista emigráció, a spanyol polgárháborúsok, a hazai földalatti mozgalom vezetői és a zsidó származásúak eleve gyanússá váltak.

A sztálini külpolitika a kezdetektől fogva érdekszférákban gondolkodott: a térség nemzeti feszültségeinek csökkenését a kollektív bűnösség elvével hozták kapcsolatba. Ez a kisebbségek számának csökkentését jelentette, mely a birodalmi expanzió hosszú távú biztosítékaként szolgált. A kisállamokban a háború után újjáéledő nemzetállami ideál a kitelepítés, illetve beolvasztás politikájában tért vissza. Az etnikai arculatformálás menekültáradattal borította el az egész térséget. A potsdami határozat alapján megkezdődik a német kitelepítés: Lengyelország 7-8 milliós német kisebbségéből 1 millió marad, a csehszlovákiai 2.5-3 millió teljesen megszűnik, Magyarország 200 ezres német kisebbsége felére csökken. Lengyelország nyugatra tolásával félmillió ukrán, belorusz, orosz és litván kerül szovjet fennhatóság alá.

Cserébe 1.5 millió lengyelt ad a Szovjetunió, még 1 millióan spontán migráció során távoznak. A balti térségből 300 ezer embert deportálnak a szovjetek, helyükre 2.5 millió orosz telepes érkezik. Csehszlovákiában Benes már 1943 decemberében megállapodott Sztálinnal a 3 millió német és 800 ezer magyar kitelepítéséről. A kassai kormányprogram (1945 április) kimondja a kollektív bűnösség elvét, Benes rendelete pedig állampolgári jogaitól fosztja meg a kisebbségeket 1948 októberéig. Az 1946-os lakosságcsere egyezmény az önkéntesen áttelepülő 70 ezer szlovák helyére telepíti ki a magyarokat. 1954-ig a reszlovakizáció 350 ezer magyart érintett.

Romániában a kegyetlenkedések alapja az észak-erdélyi bevonulás (1940 augusztus) során történt ördögkúti incidens volt, mely 40 román áldozatot követelt. A front mögött már a román rohamosztagok (Maniu-gárda) erőszakoskodása miatt szovjet katonai közigazgatást vezetnek be. Petru Groza nemzetiségi statútumait nem is tudja végrehajtatni, így csak 1947-ig vannak érvényben. Romániát 200 ezer magyar menekült hagyja el. Jugoszláviában az újvidéki mészárlás adja meg az alaphangulatot: 300 ezer német, 30 ezer magyar áldozata van a titóista partizánok tevékenységének. Kb. 40 ezer magyar menekült el. A térség legheterogénebb állama. Lengyelország keleti területveszteségei (70 ezer km2) és 7 milliós német kisebbségének kitelepítése nyomán homogén nemzetállammá válik. Bulgáriát baráti országként kezeli Sztálin: a háború alatti megállapodások közül az egyetlen az 1940-es, melynek alapján Dél-Dobrudzsa bolgár kézen marad.

1. Látszatkoalíció kommunista irányítással
2. Szovjetizáció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­ősz
Múlt-kor magazin 2016

• Afrika legnagyobb rablója
• Nagyhörcsökpuszta: Annavár
• Szolidaritás és hétköznapok 1956 októberében
• 26 négyzetméternyi történelem
• 1956 a nyugati sajtóban és a Szabad Európa Rádióban
• Szomszédék főztje
• Kőszívű emberek
• Hét különleges nő 
• Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett