Eljegyzés és házasság

Út a házasságig

Az arab országokban ezzel szemben az asszonyok játszották a közvetítő szerepét. Ők vették szemügyre a hammám épületében fürdőző és magát szépítő fiatal lányokat. A leendő anyós meny-jelöltje testét, annak női hozzátartozói jelenlétében szivaccsal és kefével tisztogatta meg, így mérve fel hogy nincs-e a kiszemelt lánynak valamilyen nem kívánatos testi hibája. A fiú édesanyja a vizsgálódás közben megismerkedett a rokonokkal, s igyekezett minél több információt gyűjteni a leányról és családjáról. Az eljegyzés és a házassági szertartás közötti időszakban az ifjú rendszeresen látogatta félig lefátyolozott menyasszonyát.

Ez idő alatt mindkét fél részéről megtették a szükséges előkészületeket. A menyasszony családja előkészítette a lány kelengyéjét: szőnyegeket, ruha- és ágyneműt valamint a háztartási eszközöket. Az ifjú vőlegény szülei pedig fontolóra vették, hogy milyen bútorokra és egyéb kellékekre lesz szükség a fiatalok közös háztartásában. Az iszlám mindkét fél számára biztosít gondolkodási időt. Ez azért lényeges, mert a házasságtól való visszalépés bárki számára megengedett, és senki sem kényszeríthető bele erőszakkal.

A leányt például apja semmilyen eszközzel sem kényszerítheti arra, hogy az saját akarata ellenére házasságra lépjen. Mohamed próféta is ellenzi az ilyen házasságot. Ő ugyanis azt mondta: `A hajadon nő nem adható feleségül, amíg nem kérnek tőle engedélyt.` Egy másik hadísz meg így szól ezzel kapcsolatban: `A hajadon nőtől apja kér engedélyt.` Mindezek alapján a saría azt a következtetést vonja le, hogy az apának tilos rábírnia a leányát arra, hogy olyanhoz menjen férjhez, akihez nem akar. A tiltott dolog pedig nem válhat helyessé vagy érvényessé.

A helyesebb vallásjogi vélemény szerint tehát érvénytelen az apa által kierőszakolt házasságkötés. A vőlegénynek is joga van ahhoz, hogy megszakítsa kapcsolatát lelendő feleségével, ha annak a házasság előtt folt esett a becsületén, vagy ha a nő szépsége mégsem nyerte el a tetszését. Éppen ezen félreértés elkerülése végett a vőlegényjelöltnek érdemes jobban megnéznie választottját, vagy ha ez nem áll módjában küldjön el hozzá egy megbízható asszonyt, aki beszámol róla. Tilos a férfinak olyan nőt megkérnie, akit egy hittestvére már feleségül kért, mindaddig, amíg az engedélyt nem ad erre, vagy el nem hagyja menyasszonyát.

Mohamed a nősülni vágyóknak a következő útmutatást ajánlotta figyelmébe: `Három okból kérik feleségül a nőt: vagyonáért, szépségéért, és származásáért. Ám keresd a vallásos nőt, mert akkor kerülsz az áldottak, a szerencsések közé.` A Korán a szegényekkel vagy rabszolgákkal való házasodásra hívja fel a kérők figyelmét: `Házasodjatok azokkal, akik magányosak közöttetek, vagy jóravaló szolgáitokkal és szolgálólányaitokkal. Ha szegények, Allah gazdaggá teszi őket könyörületessége révén. Allah mindenkiről gondoskodik, és mindent tud.` (24:32)

Ha a fiatal pár az utóbbi buktatók ellenére mégis kitartott egymás mellett, sor kerülhetett az esküvőre. Az esküvői szokások helyenként, időszakonként, vagyoni helyzettől függően nagy mértékben változtak. Gyakorta a szertartást valamilyen ünnepnapokon tartották. Az esküvő előtti napon nagy volt a sürgölődés a jegyesek házánál: befejezték a takarítást, folytak az előkészületek a konyhán, elkészítették a megszámlálhatatlan mennyiségű süteményt és édességet. Ugyancsak ezen a napon került sor arra, hogy a menyasszonyt és a vőlegényt elkísérték a közeli fürdőbe, és előkészítették őket a nagy napra. A menyasszonyt az ünnep reggelén gyönyörűen kifestették, megfésülték, felöltöztették. Testét a legillatosabb és legdrágább kencékkel és illatszerekkel dörzsölték be, haját fodrásza mósusszal illatosította, szemöldökét művészien megrajzolták, körmeit hennával kifestették, szemeit pedig kohollal megnagyobbították.

A menyasszony mindig a leglélegzetelállítóbb ruhát öltötte magára, hogy mély benyomást tegyen leendő férjére és annak családjára. Amikor eljött az esküvő napja a vőlegény rokonai és barátai jelenlétében felkereste a lányos házat, ahol megszerkesztették az "esküvői szerződést", amely azután a jövendő házasfeleket egymáshoz kötötte. A lányos házban már minden elő volt készítve: a menyasszony a ház egyik vendégszobájában várakozott a hagyományos arab házassági kellékekkel együtt. Ezek a menyasszony előtt heverő értékes tükör meg egy nyitott Korán, mely az ara fején díszelgett. A házassági szerződés aláírása a qádi és két tanú jelenlétében történt.

1. Eljegyzés romantikus elemekkel
2. Út a házasságig
3. A legfőbb cél az utódnemzés
4. A feleség legfőbb kötelessége a hűség
5. Többnejűség bevezetése egy történelmi háttérrel

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt