Szükség van a szlovák-magyar kiegyezésre?

Az integrációs folyamat kapcsán jogos és logikus volt az a várakozás, hogy a közép-európai nemzetek között feszülő ellentétek oldódnak, a közös politikai kereteken belül higgadt párbeszéd kezdődik, a gazdasági kapcsolatok intenzitása pedig háttérbe szorítja a történelmi múltból fakadó sérelmek emlékét.

Szlovák-magyar viszonylatban, sajnos, ennek a folyamatnak a teljes ellenkezőjét tapasztalhatjuk: az EU-csatlakozás után a lakosságon az integrációs fáradtság lett úrrá, ami a szavazási preferenciákat is befolyásolta; a politikusok pedig az európai elvárásoknak már kevésbé akarnak megfelelni, lévén a csatlakozás már megtörtént. E kettő tényező eredőjeként jöhetett létre az a szlovák koalíció, aminek következményeként hirtelen megfagytak a magyar-szlovák kapcsolatok, és újra viták középpontjába került a történelem.

Nem kérnek a magyarokból: Marian Kotleba, a nacionalista szélsőjobb egyik vezetője

A jelenlegi szlovák-magyar viszonyból úgy tűnhet, hogy a történelem erős tényező a közgondolkodásban és ezen keresztül a politikában. Pedig ha jobban a mélyére ásunk a dolgoknak, sajnos, inkább az ellentettje tűnik igaznak: hogy a történelem nagyon gyenge; hogy a történelem nem tudja megvédeni magát - nemhogy lelkes dilettánsokkal, hanem még felkészületlen bokszolókkal vagy vegyészekkel szemben sem. És hogy nem a történelem ereje befolyásolja a politikát és a közgondolkodást, hanem ellenkezőleg: sokszor a jelen érdekeknek megfelelően alakul a történelem magyarázata.

Azt is lehetne mondani: a szlovákok sérelem-emlékei és sérelmi mítoszai nem önmaguk miatt, tartalmuk miatt erős tényezői a közgondolkodásnak és a politikának, hanem mert a politika (pártpolitika, oktatáspolitika, kultúrpolitika) fontosnak tartja ennek az emlék-mítosznak az újratermelését. Miközben az érzések mögött sokszor nincs is valós tudás.

Mindezekből épülnek fel a párbeszédet célzó kezdeményezések akadályai: a történelem sokak számára nem kérdés, hanem válasz. Nem pro és kontra érvek alapján alakulnak ki az egyes történelmi események, és jelenségek kapcsán a vélemények, hanem ellenkezőleg: a dogmatikus álláspontok mögé gyűjtenek mítoszokat és érveket, az ellenérveket pedig figyelmen kívül hagyják, súlyuk minimális marad. Az átlagember történelem iránti érdeklődése is ezért lehet megtévesztő.

A szlovák-magyar párbeszéd szükségtelensége a szlovák politika számára nem kérdés. Ezt világossá tették a szlovák kormánypártoknak az MKP kezdeményezését elutasító magatartásuk, amikor még diplomatikusnak sem akartak tűnni. Magyarországi szemmel nézve szomorúbb, hogy semmilyen civil vagy tudományos hang nem törte meg a politika egybehangzó véleményét a Beneš-dekrétumok megerősítése kapcsán.

Tovább a cikk folytatásához

Kollai István - Terra Recognita Alapítvány