1956. október: a forradalom 13 napja

Október 22-23.

Hétfő

Október 24-ére parancsnoki értekezletre a HM-be rendelik az ezred- és annál magasabb szintű egységek parancsnokait és politikai helyetteseit.

Másnapra összehívják a DISZ KV-t.

A Budapesti Műszaki Egyetem délutáni gyűlésén részt vesznek az Építőipari és Közlekedési Egyetem, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Haditechnikai Intézet, a Petőfi Akadémia és a Zalka Máté laktanya képviselői is. Megvitatják a szegedi MEFESZ-küldöttek által ismertetett követeléseket.

A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Budapest számos felsőoktatási intézményében, többek között a Közgazdaság-tudományi Egyetemen, a Budapesti Orvosegyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, valamint a Gödöllői Agráregyetemen.

Este ülésezik a Petőfi Kör vezetősége.

A Pécsi Központi Egyetem udvarán 15 órától gyűlést tartanak az orvosi és jogi egyetem, valamint a pedagógiai főiskola oktatói és hallgatói.

Október 15-étől a miskolci DIMÁVAG munkásai Turbók Gyula és Bogár Károly vezetésével 25-ére szabad pártnapot szerveznek problémáik tisztázására. Ennek érdekében 22-éig 2 ezer aláírást gyűjtenek össze az üzemekben.

A miskolci Műszaki Egyetem diákgyűlése csatlakozik a MEFESZ-hez.

Sopronban közös diákparlamentet tartanak az Erdőmérnöki Főiskola és a Nehézipari Műszaki Egyetem diákjai.

Debrecenben a Benczúr utcai diákszállón megalakul a helyi MEFESZ-szervezet.

Kedd

A Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle című vezércikke üdvözli az ifjúság követeléseit.

A reggeli órákban visszaérkezik Jugoszláviából a magyar kormányküldöttség. Ezt követően ülésezik kezd az MDP kibővített Politikai Bizottsága.

12.53-kor a Kossuth Rádió ismerteti a belügyminiszter közleményét, amely a tervezett tüntetést betiltja. 14.23-kor mégis engedélyezik a tüntetést.

15 órakor indul el a diáktüntetés a Petőfi-szobortól. A pesti egyetemisták a Margit hídon át, a budaiak a Duna-parton végigvonulva jutnak el a Bem-szoborig.

17 óra körül érkeznek az első tüntetők a Kossuth Lajos térre. Egy óra múlva már betölti a teret a mintegy kétszázezres tömeg. 21 órakor Nagy Imre beszédet mond a Parlament erkélyéről.

17 óra tájban a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a diákok 16 pontját. Az épület védelmét megerősítik, a katonák egy része azonban a tüntetők mellé áll. 22 óra körül megkezdődik a Rádió hajnalig tartó ostroma.

21.37-kor a tüntetők ledöntik a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Budapest több pontján támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és több fegyvergyártással foglalkozó üzemet. Késő éjszaka már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak meg a felkelők. Megostromolják a Szabad Nép székházát is.

20 óra körül megkezdődik az MDP KV rendkívüli ülése, a testület másnap hajnalig folyamatosan tanácskozik. Gerő Ernő a szovjet csapatok beavatkozását kéri Moszkvától, ahol 23 óra körül parancsot adnak a székesfehérvári szovjet különleges hadtestnek Budapest megszállására.

Tüntetések Székesfehérváron, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Veszprémben. Debrecenben az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetőkre. Hárman életüket vesztik. Szegeden a tüntetések megakadályozására katonai közigazgatást vezetnek be.

1. Október 1-6-ig
2. Október 7-14-ig
3. Október 15-19-ig
4. Október 20-21.
5. Október 22-23.
6. Október 24.
7. Október 25.
8. Október 26.
9. Október 27.
10. Október 28.
11. Október 29.
12. Október 30.
13. Október 31.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése