15 méteres hóhalmokat és több száz áldozatot hagyott maga után az 1888-as nagy hóvihar

A később a Nagy Fehér Hurrikán becenévvel ellátott hóvihar az Egyesült Államok ismert viharai közül az egyik legsúlyosabb. 1888 márciusában rendkívül meleg időjárás köszöntött a keleti partra, a legtöbben már a rövidnadrágokat vették elő a szekrényből, hiszen minden jel arra mutatott, hogy a kellemes hőmérsékletű, nyárias tavasz úton van. Így mikor az első jelentések megérkeztek egy nagyobb viharról, mindenki félvállról vette a figyelmeztetéseket, pláne a nagyságukat, hiszen az ablakon kinézve csupán napsütést láttak. Így a felkészülés a hatóságok részéről sem volt elégséges.

1888. március 12-én kora reggel a heves esőzések hamar intenzív hóviharokba fordultak, amelyek csupán március 14-én hagytak alább. A keletipartot ekkorra 125-130 centiméteres hóréteg fedte be. A vihar hatása Maryland államtól egészen Maine-ig, illetve Kanada egyes déli részeiig érezhető volt, tulajdonképpen egy teljes hétre megbénította a térséget.

A legmagasabb hóállást a New York állambeli Saratoga Springsből jelentették, ahol másfél méteres volt az átlagos hótakaró. Ugyanakkor a 70 km/h-ás szélnek köszönhetően New York városában például volt, hogy a háromemeletes épületeknél magasabb hóhegyek képződtek. A legmagasabb 15,8 méteres volt.

Több mint 400 halálesetet jelentettek azokban a napokban, csak New Yorkból legalább kétszázat. Legalább száz elhunyt azon tengerészek közül került ki, akiknek a hajói megfeneklettek vagy a viharnak köszönhetően egyszerűen elsüllyedtek a vízen. A szárazföldön az utak járhatatlanok voltak, így a tűzoltók sem voltak képesek időben reagálni, és a helyszínre sietni, ami további tragédiákat eredményezett. A távíróhálózatok póznái egész egyszerűen eltűntek a vihar miatt, így a napi kommunikáció is nehézségekbe ütközött.

Nem várt következmények

New York városában számos infrastrukturális károkat okozott a vihar, az emberek napokon át voltak csapdába ejtve otthonaikban, gyakran elégséges élelmiszer, tüzelőanyag vagy egyéb létfontosságú eszközök nélkül. A vidéki területeken még tovább. Mindent egybevetve a hóvihar 25 millió dolláros kárt okozott csak a városban. Ez mai áron átszámolva 680 millió dollárt, vagyis 187 milliárd forintot jelentene.

Brooklyn egyes részeit árvíz öntötte el, ugyanis a hirtelen elolvadó hótömeg az alacsonyan fekvő területeken gyűlt össze, mielőtt belefolyt volna az Atlanti-óceánba. A New York-i tőzsde két napra bezárt, a kereskedés hiánya pedig több millió dollárnyi veszteséget okozott. Több gyárnak is szüneteltetnie kellett munkáját, ami további bevételkiesést okozott, sőt volt olyan üzletember is, aki nem volt hajlandó kifizetni azon munkavállalók bérét, akik a hó miatt nem tudtak bemenni dolgozni.

A városnak ugyanakkor számos segítő kézre volt szüksége a hólapátolás miatt, hogy kiássák magukat a fehér halál alól. Ahhoz hogy újrainduljanak az élelmiszerszállítmányok, előbb a vasútvonalakat kellett megtisztítani. Csak ez egy hétig tartott, addig a városban nem tudtak közlekedni a szerelvények.

Különös módon a hatalmas hóvihar eredményezte azt, illetve világított rá annak szükségességére, hogy a nagyvárosokban földalatti vasúthálózatok, vagyis metrók létesüljenek. A városvezetők rövid idővel a katasztrófa után elkezdték tervezni a metrórendszereket, és 1901-ben már meg is nyílt az első amerikai földalatti útvonal Bostonban. New York is követte a példát, ott 1904-ben nyitotta meg kapuit a metró. Továbbá a nagyvárosok távíró és telefonvonalainak egy része is a föld alá került, hogy a jövőben elkerülhessék a vihar okozta kommunikációs csendet.

Érdekesség, hogy mire Bostonban elindult az első amerikai metrószerelvény, addig Budapest már az ötödik évfordulóját ünnepelte a földalatti megnyílásának, amely a millenniumi ünnepségekre, 1896-ra készült el. A kontinens első, a világ második járata volt a magyar főváros büszkesége.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?