10 kevésbé közismert tény Albert Einsteinről

2017. április 25. 13:05

1919. február 14-én mondták ki a válást Milevával, négy hónappal később pedig oltár elé kísérte Elsa Löwenthalt, aki első unokatestvére volt anyai ágon (a fizikus édesanyja testvérének a lánya), apai ágon pedig másod-unokatestvérek voltak (édesapáik szintén unokatestvérek). Felesége első házasságából született két lányát együtt nevelték. Frigyükből közös utód nem született

Korábban

1. Habár Einstein (1879-1955) fiatalkorában a nemzeti érzés és a nacionalizmus virágkorát élte, a leendő fizikus másként gondolkodott: 16 éves korában lemondott német állampolgárságáról, mert ő inkább a „világpolgárrá” válást preferálta. Egészen 1901-ig, amikor is Svájc polgára lett, hivatalosan nem volt semmilyen állampolgársága.

2. A Zürichi Műszaki Egyetem fizika szakán, Einstein évfolyamának csupán egyetlen női tanulója volt, az akkor még Magyarországhoz tartozó, vajdasági Titelen született Mileva Marić. A lány a fizika és a matematika megszállottja volt, azonban miután 1898-ban egymásba szerettek Einsteinnel, a tanulás már nem ment olyan jól: megbukott a záróvizsgán. 1903-ban házasodtak össze.

3. Az FBI (pontosabban akkor még BOI) 1933-ban, röviddel harmadik amerikai utazása előtt indított akták Einsteinről. Ez a fájl időközben 1427 oldalasra hízott, amelyben főként a zseni egész életét végigkísérő pacifista és szocialista szervezetekkel való kapcsolatára fókuszáltak. J. Edgar Hoover igazgató azt javasolta, hogy tagadják meg tőle a beutazás jogát, ám a külügyminisztérium ezt visszautasította.

4. Einstein első gyermeke házasságon kívül született 1902-ben. Habár akkorra megszerezte tanári diplomáját, nem tudott még elhelyezkedni, így Mileva szülővárosában adott életet Lieserlnek, aki vagy meghalt még csecsemőkorban egyes beszámolók szerint skarlátban vagy örökbe fogadták. Valószínű, hogy Einstein sohasem látta őt. A nagyközönség 1987-ig nem is tudott a kislányról, ám ekkor egy nyilvánosságra hozott levélgyűjtemény felfedte a titkot.

5. 1919-ben váltak el Mileva Marićcsal, miután már nyíltan megcsalta őt az unokatestvérével. A válás során Einstein felajánlotta feleségének a még meg sem nyert Nobel-díj teljes összegét. (A díjat 1921-ben ítélték neki, az érte járó 121 500 svéd koronát, vagyis 32 250 dollárt, éves fizetésének mintegy tízszeresét két évvel később utalták.) E gesztusból sokan azt szűrik le, hogy Milevának komoly szerepe lehetett a fizikus munkásságában, míg a hivatalos magyarázat az, hogy két közös fiuk felneveléséhez adta a pénzt.

6. 1919. február 14-én mondták ki a válást Milevával, négy hónappal később pedig oltár elé kísérte Elsa Löwenthalt, aki első unokatestvére volt anyai ágon (a fizikus édesanyja testvérének a lánya), apai ágon pedig másod-unokatestvérek voltak (édesapáik szintén unokatestvérek). Felesége első házasságából született két lányát együtt nevelték. Frigyükből közös utód nem született.

7. Az Einstein háztartását 1927 és 1933 között vezető Hertha Waldow szinte minden nap tükörtojást vagy rántottát készített reggelire a tudósnak. A méz is a fizikuskedvencei közé tartozott, amelyet vödörrel kellett hozni egy méhésztől. A friss tojást egy idős zsidó úrtól vásárolták, akinél Waldow szerint nem a higiénia volt az elsődleges szempont. Einstein gombával is szerette enni a tojást, olyannyira, hogy a házvezetőnő szerint, ha tehette volna, naponta háromszor is gombát fogyasztott volna.

8. A zseni második fiánál, Eduardnál (1910-1965), akit gyakran Tetének becéztek, skizofréniát diagnosztizáltak. A fiú nagy rajongója volt Freudnak, és lelkesedett a pszichoanalízisért. Habár gyakran váltottak levelet apjával, Einstein 1933-as Amerikába költözését követően sohasem látta fiát, aki egy pszichiátriai klinikán hunyt el 55 éves korában.

9. Fritz Haber német kémikus segített elhelyezkedni 1914 elején a berlini egyetemen Einsteinnek, akivel közeli barátok lettek. Haber kikeresztelkedett zsidó volt, aki már a nácik hatalomra kerülése előtt az asszimiláció előnyeit ecsetelte a szintén zsidó származású Einsteinnek. A „vegyi háború atyjának” nevezett, 1918-ban Nobel-díjat kapott Haber fejlesztette ki a halálos klórgázt, amelyet be is vetettek a fronton, elsőként Ypern mellett 1915-ben.

10. 1935-ben mostohalánya, Margot mutatta be neki Margarita Konenkovát, akivel hamar szeretők lettek. Sotheby’s egy 1998-as aukcióján kilenc szerelmes levél került eladásra, amelyeket a tudós 1945 és 1946-ban írt a nőnek, aki egyes vélemények szerint orosz kém volt, bár ezt az állítást a szakma nem fogadja el egyöntetűen.