10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig

A gyufaadó (1871)

Robert Lowe, a királyi kincstárt kezelő hivatal kancellárja 1871-ben egy gyufákra kivetendő adót terjesztett elő. Minden egyes doboz gyufán egy bélyegnek kellett lennie, amelyen egy láng ábrázolása szerepelt a latin „ex luce lucellum” (a fényből egy kis nyereség) kifejezés szerepelt. A vicc – jegyezte meg egy liberális politikus – talán elszórakoztat egy egyetemi kollégiumi szobát, de az, hogy oxfordi gazdagok mosolyogjanak egy szegényekre kivetett adón, nem jó politikai irány.

Egy vezető közgazdász az adó védelmére sietett, azzal érvelve, hogy a szegényeknek is ki kell venniük részüket az állam fenntartásából lehetőségeiknek megfelelően. Ha nem tesznek így, az adók a tőkére esnek majd, amely emiatt aztán külföldre menekül, és munkanélküliséghez vezet. Az ilyen érvelések azonban nem voltak hatásosak a latin szóvicc ízléstelenségével szemben, és az adót heteken belül elvetették. A Bryant and May gyufagyártó ünnepélyes ivókutat állított a londoni Bow Roadon az adó vereségének emlékére.

1. Az első fejadó (14. század)
2. A jövedékiadó-válság (1733-1734)
3. Az ablakadó (1696)
4. A jövedelemadó (1799)
5. „A tudás megadóztatása” (1815)
6. A gabonatörvények (1815)
7. A gyufaadó (1871)
8. A kunyhóadó (1898)
9. A szelektív alkalmazási adó (1964)
10. Az újabb fejadó (1990)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
• Woodrow Wilson neje az ország élén
• Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
• Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja
• Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től