Címke: csillagászat
Szappanfőző fiából lett királyi csillagász Edmond Halley
[2024.11.08. 16:06] Hírek
A 17–18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat: kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.
A zene és az égbolt szépségeiben is elmerülhetnek a látogatók a Svábhegyi Csillagvizsgálónál
[2024.08.23. 11:20] Hírek
William Herschel csillagász és zeneszerző művei csendülnek fel a Svábhegyi Csillagvizsgálónál augusztus 30-án.
Megoldódott a baljós próféciákat tartalmazó 4000 éves agyagtáblák rejtélye
[2024.08.22. 16:05] Hírek
Andrew George, a Londoni Egyetem professzora és Junko Taniguchi független kutató áldozatos munkáját siker koronázta, és felfedezéseik a legrégebbi, holdfogyatkozásokhoz kapcsolódó ómengyűjteményt rejtik.
A magyar király mellett még két másik uralkodó is részt vett a gellérthegyi csillagda felavatásán
[2024.08.05. 14:20] Hírek
211 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. Az intézmény a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.
A pápa először barátjaként kérte meg Galileit, hogy módosítson a tanain
[2024.06.22. 12:20] Hírek
Hiába próbálta meg leírni a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amelyet a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni, az égitestek mozgásáról szóló elmélete szöges ellentétben állt az egyház tanításával.
Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa
[2024.05.15. 17:05] Hírek
304 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa magyar csillagász, aki elsőként számította ki helyesen a Nap és a Föld közötti távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták eredményeit, de a későbbi mérések őt igazolták.
Felfedezőjéről akarták először elnevezni a Neptunuszt
[2024.03.11. 11:20] Hírek
213 éve, 1811. március 11-én született Urbain Le Verrier francia csillagász, a Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felfedezője. Az örömmámorban komolyan felmerült, hogy az új bolygót róla nevezzék el, Le Verrier azonban megőrizte szerénységét.
Négyszáz év alatt csupán négy kiadást ért meg Copernicus főműve
[2024.02.19. 14:20] Hírek
551 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a számítások pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.
Világ Igaza kitüntetésben is részesült a magyar asztrofizika atyja
[2024.02.06. 13:20] Hírek
78 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án egy magyar kutatócsoport saját fejlesztésű radarral – a világon akkor egyedülálló eljárással – mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.
Az Együgyű fordította szembe a pápát Galileivel
[2024.01.08. 16:05] Hírek
Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.
Már a 17. században megmérte a fény sebességét Ole Rømer
[2023.12.07. 19:05] Hírek
347 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később, ha a Föld távolabb van a Jupitertől.
Newton eredményei is Edmond Halley támogatásának köszönhetőek
[2023.11.08. 09:05] Hírek
A 17–18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat: kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.
Több százezer képpel járult hozzá a Szaturnusz megismeréséhez a Cassini űrszonda
[2023.10.15. 15:05] Hírek
26 éve, 1997. október 15-én indult el küldetésére a Cassini-Huygens-űrszonda, amelynek feladata a Naprendszer hatodik bolygója, a Szaturnusz és egyik holdja, a Titán vizsgálata, illetve egy leszállóegység (a Huygens) Titánra való eljuttatása volt.
Három király jelenlétében avatták fel az első magyar csillagdát
[2023.08.05. 19:05] Hírek
210 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. Az intézmény a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.
Több pápát is maga ellen fordított elméleteivel Galileo Galilei
[2023.06.22. 09:50] Hírek
Hiába próbálta meg leírni a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amelyet a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni, az égitestek mozgásáról szóló elmélete szöges ellentétben állt az egyház tanításával.
Feledésre ítélték volna kortársai Copernicus tudományos forradalmat hirdető művét
[2023.02.19. 18:05] Hírek
550 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a számítások pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.
Ógyallai birtokáról formálta a magyar meteorológia sorsát Konkoly-Thege Miklós
[2023.02.17. 15:05] Hírek
107 éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója. A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el.
Háborús feladatát fordította a tudomány hasznára Bay Zoltán
[2023.02.06. 08:20] Hírek
77 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án egy magyar kutatócsoport saját fejlesztésű radarral – a világon akkor egyedülálló eljárással – mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.
Tudománya szembefordította hitével és egyházával Galileo Galileit
[2023.01.08. 18:05] Hírek
Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.
Elsőként ismerte fel Ole Rømer, hogy a fény is véges sebességgel terjed
[2022.12.07. 09:50] Hírek
346 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később, ha a Föld távolabb van a Jupitertől.
A végtelenségbe terjesztette ki horizontunkat Edwin Hubble
[2022.11.20. 17:05] Hírek
133 éve, 1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a megannyi felfedezése révén mára ikonikussá vált Hubble űrtávcső névadója. Hubble az elsők között jött rá, hogy tágul a világegyetem.
A tudomány újkori üstököse, Edmond Halley
[2022.11.08. 13:20] Hírek
A 17–18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat: kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.
Valódi Galilei-mű nyomára vezetett a hamisított kézirat
[2022.10.15. 15:20] Hírek
Egy Galileo Galileinek tulajdonított kéziratról idén augusztusban kiderült, hogy hamisítvány, de egyúttal egy másik könyv felfedezéséhez vezetett, amelyet valóban a híres csillagász szerzett álnéven.
„Eretnek” szupernóvát ábrázolhat egy ritka bizánci érme
[2022.09.12. 13:20] Hírek
Kr. u. 1054-ben egy közeli csillag kápráztatóan fényes szupernóvaként robbant fel, amely 23 napon és több száz éjszakán át tisztán látható volt az égen. Európában viszont, ahol a keresztény egyház és a Bizánci Birodalom befolyása uralkodott, a látványos égi robbanásról egyetlen említés sem történt.
A szabadságharccal együtt a gellérthegyi csillagdát is elsöpörték a Habsburgok
[2022.08.05. 11:50] Hírek
209 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. Az intézmény a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.
Negyvenezer fa pusztulását okozta, kis híján mégis feledésbe merült a tunguszkai esemény
[2022.06.30. 08:50] Hírek
1908-ban, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes fa kidőlt.
Mégsem mozog a Föld, avagy így tagadta meg tanait az életét féltő Galileo Galilei
[2022.06.22. 14:50] Hírek
Hiába próbálta meg leírni a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amelyet a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni, az égitestek mozgásáról szóló elmélete szöges ellentétben állt az egyház tanításával.
A jezsuita polihisztor, aki a sarkkörön túl végzett csillagászati számításokat: Hell Miksa
[2022.05.15. 19:20] Hírek
302 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa magyar csillagász, aki elsőként számította ki helyesen a Nap és a Föld közötti távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták eredményeit, de a későbbi mérések őt igazolták.
„Houston, baj van” – az Apollo–13 legénységének küzdelme a túlélésért
[2022.04.13. 09:50] E-folyóirat
Miután az USA holdprogramjának hetedik küldetése, az Apollo–13 1970. április 11-én útjára indult, 56 órán keresztül úgy tűnt, hogy ez lesz minden idők egyik legsimább holdra szálló NASA-missziója, de egy szikra mindent megváltoztatott.
Le Verrier nyerte a Neptunusz felfedezéséért folytatott angol-francia versenyfutást
[2022.03.11. 10:40] Hírek
211 éve, 1811. március 11-én született Urbain Le Verrier francia csillagász, a Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felfedezője. Az örömmámorban komolyan felmerült, hogy az új bolygót róla nevezzék el, Le Verrier azonban megőrizte szerénységét.
Forradalmasította a csillagászatot Copernicus, de művét valójában csak kevesen olvasták
[2022.02.19. 10:40] Hírek
549 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a csillagászati számítások pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.
Hazánkban elsőként adatott ki térképes napi időjárás-jelentéseket Konkoly-Thege Miklós
[2022.02.17. 09:10] Hírek
106 éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója. A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el.
Lépésekkel maradt le Armstrong mögött, de csak a rivaldafény árnyéka vetült Edwin „Buzz” Aldrinra
[2022.01.20. 09:50] Hírek
92 éve, 1930. január 20-án született Edwin „Buzz” Aldrin amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére.
A geocentrikus világkép hívőit Együgyűnek nevezte, ezzel magára haragította az egyházat Galilei
[2022.01.08. 15:48] Hírek
Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.
A Jupiter holdjainak fogyatkozása tárta fel a fénysebesség titkát
[2021.12.07. 21:09] Hírek
345 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később, ha a Föld távolabb van a Jupitertől.
Newton árnyékában, üstökös-sebességgel mozdította elő a tudományos forradalmat Edmond Halley
[2021.11.08. 08:43] Hírek
A 17-18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat, kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.
Az osztrák tüzérség rombolta le a Széchenyi Istvánt is vendégül látó gellérthegyi csillagdát
[2021.08.05. 15:43] Hírek
208 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. A gellérthegyi csillagda a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.
A Halley-üstököshöz hasonló összetételű égitest okozhatta a tunguszkai eseményt
[2021.06.30. 14:44] Hírek
1908-ban, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes – mintegy 80 millió – fa kidőlt, a robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett.
Magyar készítésű élelmiszereket is vitt magával űrutazására Farkas Bertalan
[2021.05.26. 18:02] Hírek
1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 szovjet űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában a Szaljut-6 űrállomáson több magyar kísérlet is szerepelt.
A dán király is igényt tartott Hell Miksa csillagász szolgálataira
[2021.05.15. 13:58] Hírek
301 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa magyar csillagász, aki elsőként számította ki helyesen a Nap és a Föld közötti távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták eredményeit, de a későbbi mérések őt igazolták.
Küzdelem az oxigénért: Az Apollo-13 legénységének megmentése
[2021.04.13. 08:14] Hírek
Miután az USA holdprogramjának hetedik küldetése, az Apollo-13 1970. április 11-én útjára indult, 56 órán keresztül úgy tűnt, hogy ez lesz minden idők egyik legsimább holdra szállós NASA-missziója, de egy szikra mindent megváltoztatott.
Egymástól függetlenül ketten is „felfedezték” a Neptunusz bolygót – kizárólag papírral és ceruzával
[2021.03.11. 15:56] Hírek
210 éve, 1811. március 11-én született Urbain Le Verrier francia csillagász, a Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felfedezője. Az örömmámorban komolyan felmerült, hogy az új bolygót róla nevezzék el, Le Verrier azonban szerényebb volt.
Az eretnekség bélyegétől félve évekig nem adta ki művét Copernicus, a geocentrikus világkép sírásója
[2021.02.19. 09:10] Hírek
548 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a csillagászati számítások egyszerűbbek és pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.
Kisbolygó is viseli a magyar csillagászat felvirágoztatója, Konkoly-Thege Miklós nevét
[2021.02.17. 10:10] Hírek
105 éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója. A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el.
Újpesttől a Holdig: Bay Zoltán és a magyar holdradar
[2021.02.06. 11:24] Hírek
A II. világháború után a túlélőknek hatalmas emberi veszteségekkel és mérhetetlenül nagy anyagi károkkal kellett szembe nézniük. Bay Zoltán fizikus csapata számára a háború egy kísérlet közepébe is belecsapott. A sokkból azonban gyorsan talpra álltak. 75 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án a kutatócsoport egy saját fejlesztésű radarral – a világon akkor egyedülálló eljárással – mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.
Majdnem a tengerbe fulladt, de végül túlélte az űrugrást az első űrcsimpánz
[2021.01.31. 09:34] Hírek
„Ham, hároméves, Cape Canaveral-i lakos „saját” Redstone rakétáján megjárta a világűrt. Feltornászta magát 250 km magasra, ahol még a madár sem jár. Lám, majom volt az első, aki oda felmerészkedett!” Ekképpen méltatta a vajdasági Magyar Szó napilap 1961 februárjában Ham űrrepülését.
Rajongójából ellenségévé tette a pápát Galilei, ítéletét csak 1992-ben vonták vissza
[2021.01.08. 10:03] Hírek
Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.
Galileinek lámpásokkal nem, Ole Rømernek a Jupiter segítségével már sikerült megmérnie a fény sebességét
[2020.12.07. 13:57] Hírek
344 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál kicsit előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később kerül rá sor, amikor a Föld távolabb van a Jupitertől.
Amikor Magyarország adott otthont Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának
[2020.08.05. 13:59] Hírek
207 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. A gellérthegyi csillagda a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.
Példátlan információcsere előzte meg az első szovjet-amerikai közös űrrepülést
[2020.07.17. 12:09] Hírek
Negyvenöt éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.
