Hónap: október • Nap: 18
1239. október 18.
Megkeresztelik IV. Béla fiát
Róbert esztergomi érsek megkereszteli IV. Béla elsőszülött fiát, Istvánt.
1276. október 18.
Rudolf király körülzárja Bécset
Az Ausztriára támadó I. Rudolf német király körülzárja Bécset.
1297. október 18.
III. András a soproni polgárokat felmenti az országban szedett vámok fizetés alól
1356. október 18.
Földrengés rázta meg Bázel környékét, körülbelül 300 ember halt meg. Ez számított Közép-Európában az addigi legsúlyosabbnak.
1405. október 18.
Megszületett Enea Silvio Piccolimini, a későbbi II. Pius pápa
Kiváló humanista tudós, költő, diplomata volt, akinek 1458. augusztus 19-i megválasztását a reneszánsz Róma kitörő lelkesedéssel fogadta, mert személyében a humanisták fejedelme került a pápai trónra. Az ifjúkorában igen léha életet élő Pius pápaként az abszolutizmus első számú védelmezője volt. Bullát adott ki, amelyben leszögezte, hogy a pápa ítélete ellen senki sem fellebbezhet az egyetemes zsinathoz. Politikája főképp Itáliában és a Német-Római Birodalomban váltott ki engedetlenséget, de XI. Lajos francia király is ellene hangolta. Legfőbb törekvése egy nagy törökellenes európai szövetség létrehozása volt, de ezért az uralkodók nem lelkesedtek. 1461-ben azután fantasztikus tervet ötlött ki. Levelet írt II. Mehmed török szultánnak, amelyben felszólította, hogy térjen át a keresztény hitre, s akkor ő elismeri a bizánci császárság örökösének, sőt meg is koronázza. Mikor a törökök - Mehmed ugyanis mégsem keresztelkedett meg - már Velencét fenyegették, Pius eltökélte, hogy maga áll a pápai hajóhad élére. Ekkor azonban már halálos beteg volt, Anconában meghalt, s így a hadjárat is elmaradt. Kiváló történetíró és földrajztudós volt, sőt komédiát, de még szerelmes verseket is írt. A felvilágosult főpap két törvénytelen gyermekét még pápaként elismerte, sőt maga mellett tartotta őket. Érdeklődött a művészetek, kivált pedig a régészet iránt, az ő uralma alatt kezdték meg az antik Róma kincseinek gyűjtését. Klasszikus latin nyelven tőle maradt ránk az egyetlen pápai emlékirat. Válogatott levelei magyarul is megjelentek.
1409. október 18.
Zsigmond király a román származású Sorba fia Vajk udvari vitáznek, Hunyadi János atyjának adományozza a hunyadi uradalmat
1514. október 18.
Megszűnik a magyar jobbágyok szabadsága
A magyar királyságon belül a jobbágy szabad (liber) státuszt élvezett. Az ország törvénye értelmében a szabad ember - ingóságaival együtt, a földbér és az aktuális egyéb tartozásai lefizetése után - oda költözött az ország területén, ahova akart. A 15. században ilyen értelemben a földesúr és a jobbágy között állandóan harc folyt. Ugyanakkor a jobbágy szabadon bérelhetett szőlőt vagy egyéb földeket a szomszédos földesúrtól, akinek nem tartozott szolgáltatással. Termékét piacra vihette és ennek hasznából természetesen saját javadalmait gyarapíthatta, esetleg újabb vállalkozásokba foghatott. Így a 15-16. század fordulóján, a magyarországi jobbágyságon belül kialakult egy bérlő és vagyonosodó réteg, amely különböző módon felemelkedhetett a nemesi családokhoz. (Egyik formája: a csúnya megvénült nemeslányokat vagy elvált, megözvegyült asszonyokat adták hozzá a feltörekvő, jó képességű jobbágyfiúkhoz.) Az 1514. évi országgyűlés - a Dózsa-féle parasztháború miatt - megszüntette ezt a rendszert (XIV. tc.). Az ország minden parasztját, kivéve azokat, akik a királyi városokban laktak, szabadságvesztéssel büntette, vagyis nem költözhettek szabadon. A jobbágy minden földjéért, melyet a nemes neki művelésre, birtoklásra átengedett, telkenként 52 nap robottal, 1 forint cenzussal, kilenceddel és pontosan meghatározható ajándékokkal (csirkével, disznóval, őzzel stb.) tartozott. Az intézkedés jó része nem ment át a gyakorlatba. Nem lehetett érvényt szerezni a röghöz kötést célzó törvénynek sem - amelynek fenntartása elsősorban a kisebb birtokosok érdeke volt -, hiszen a nagybirtok továbbra is szívesen fogadott átköltözőket, s azokat meg is tudta védeni. Épen maradt a paraszti bérleti rendszer (főleg a szőlőművelésben), s a mezővárosok, ha lehet, még dinamikusabban fejlődtek 1514 után, mint azelőtt. Az ún. "boszorkánytörvényeket" a következő évtizedekben többször módosították, hol az alávetettek javára, hol kárára. Még jó két évszázadnak kellett eltelnie addig, amíg azok a stabil viszonyok kialakultak, amelyek 1848 áprilisáig, majd azután a Habsburgok jobbágypátenséig alapvetően meghatározták az agrártermelést és ennek jogi, emberi feltételeit.
1514. október 18.
Elkészül a Tripartitum
A magyar joggyakorlat közel félezer esztendőn keresztül a közemlékezeten alapult. Természetesen léteztek írott jogforrások (így pl. az uralkodó és nemes alattvalói viszonyát körülíró Aranybulla, bizonyos idő múltán feledésre ítélt országgyűlési határozatok, s magánszemélyeknek, testületeknek és közösségeknek adott kiváltságlevelek). Szükség volt azonban a jogi normák és alkalmazásuk rendszerezésére és leírására. Egy ilyen munka létrehozásának igénye már Zsigmond uralkodása idején is felmerült, majd az 1498. évi diéta ismét elrendelte azt. Werbőczy - II. Ulászló megrendelésére írt - művében a használatban lévő magánjogot és perrendtartást összegezte. A Tripartitum 300 évi tartó érvénnyel foglalta össze az Aranybulla nemesi kiváltságait: nemes törvényes ítélet nélkül nem fogható el; birtokaival és jövedelmeivel szabadon rendelkezik; adót nem fizet; harcolni köteles az ország védelmében; érdekei megsértése esetén az ellenállásra is jogot kap. Werbőczy - a nemesség rétegződését figyelmen kívül hagyva - egyenlő és teljesen azonos szabadságjogokkal ruházott fel minden nemest. A Tripartitumban fogalmazódott meg az ún. Szent Korona-tan elméleti alapja is: az országban nincs más hatalom, mint a nemesi, ami a szent Koronából árad a nemességre. A Szent Koronát viselő király így hatalmát a nemesek összességétől kapta. `Nincs tehát fejedelem, csak a nemességtől választott, és nincs nemes, csak a királytól nemesített.` Noha a Hármaskönyv formálisan nem lett törvényes, 1517. évi bécsi kiadása nyomán felfogása évszázadokra meghatározóvá vált.
1552. október 18.
A törökök feladják Eger ostromát
Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg az újonnan épült szolnoki vár alatt egyesült Hadum Ali budai pasa csapataival, és szeptember 4-én megszállta a magára hagyott erősséget. A 60-70 ezer főnyi sereg innét továbbindulva, szeptember 9-11. között érkezett a `Felvidék kapujá`-nak tartott egri vár alá, amelyet Dobó István vezetésével mintegy 2500 főnyi őrség védelmezett. A harmincnyolc napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt. A törökök október 18-án megkezdték a visszavonulást. Az egri vár védőinek kitartása óriási pszichikai hatást fejtett ki, hiszen bebizonyosodott: némi szerencsével kisszámú őrség is ellenállhat a hódító szultán tengernyi hadának. Dobó István, a vár ellenállásának kovácsa, pályafutását Serédy Gáspárnak, a felső részek főkapitányának oldalán kezdte, ahonnan felemelkedésének útja egyenesen vezetett az egri kapitányságig. Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki. Az 1560-as években a lévai kapitány, majd a bányavidéki főkapitány tisztét viselte, mígnem uralkodóellenes összeesküvésben való részvétellel vádoltak meg és vetették börtönbe. Az egri hős néhány héttel szabadulása után, 1572 májusában távozott az élők sorából.
1620. október 18.
Békeajánlattal francia követség érkezik Pozsonyba II. Ferdinándhoz
1667. október 18.
Felavatják az eperjesi evangélikus kollégiumot
Ez az iskola évszázadokon át az egyik legszínvonalasabb oktatási intézmény volt Magyarországon. Itt tanult egyebek között Kerényi Frigyes, Kazinczy Gábor és Kossuth Lajos is. Az intézményhez tartozott kezdettől fogva a főgimnázium, majd a XIX. században teológiai, jogi és bölcsészeti `akadémia` (azaz főiskola) is működött az intézményen belül. 1918-ban, a csehszlovák állam megalakulása után Eperjesből Presov lett, a többszáz éves magyar kollégiumot és főgimnáziumot megszüntették. Jogakadémiája Miskolcra, teológiai főiskolája pedig Sopronba települt át.
1687. október 18.
Megkezdi működését a pozsonyi országgyűlés
A Pozsonyban 1687. október 18-án megnyílt Országgyűlés november 7-én fogadta el - többek között - a Habsburgok osztrák ágának fiúágon öröklődő magyar királyságát. A Lipót király által 1688. január 25-én szentesített törvények közül a legfontosabb, a Habsburgok osztrák ágának fiúágon öröklődő magyar királysága volt. Ez azt jelentette, hogy a szabad királyválasztás joga csak akkor szállt volna vissza a nemzetre, ha Lipót fiainak, Józsefnek és Károlynak fiú utódai kihalnak. Ezzel Magyarország a Habsburgok örökös királyságai közé került. A lojális főnemesség szolgálatainak elismeréseként törvénybe iktatták a hitbizomány intézményét (vagyis királyi engedéllyel elidegeníthetetlen lett a nagybirtokok jelentős része.) A köznemesség megnyugtatására ismét kimondták a protestáns vallásgyakorlat szabadságát, s megszüntették az eperjesi vésztörvényszéket, amelyet a Thökölyvel rokonszenvezők leszámolása érdekében állítottak fel.
1697. október 18.
Megszületett Canaletto olasz festő és rézmetsző
Giovanni Antonio Canal Velencáben látta meg a napvilágot. Elsősorban városképeket festett, Rómát, Londont és Velencét ábrázolta vásznain. Főként Velencéről készített, játékos fényhatású pontos, ugyanakkor költői látképei (csatornák, műemlékek, ünnepek) ismertek. Képei készítése közben, a távlatok helyes megfestése érdekében camera obscurát - egyik oldalán kis nyílással ellátott dobozt, sötétkamrát - használt. A tájképein szereplő alakokat nemegyszer Tiepolo festette. Festményeinek többsége angol gyűjteményekben - s ott is főként a Windsori-palotában - látható. Harmincegy különleges rézkarca külön kötetben jelent meg. Velencében hunyt el 1768. április 20-án.
1706. október 18.
Megszületett Baldassare Galuppi zeneszerző
A Velence melletti Buranello-ban született. 1740-ben az Ospedale dei Mendicanti kórusvezetője. 1741-43-ban Londonban élt, a Haymarket (ill. King's) Theatre számára komponált, majd visszatért Velencébe, ahol 1748-tól a S. Marco másodkarmestere, 1762-től elsőkarmestere, egyidejűleg az Ospedale degl'Incurabili zeneigazgatója volt. 1765 és 1768 között mint udvari zeneszerző és karmester Szentpéterváron működött. A XVIII. századi velencei operaiskola jelentős mestere. 1728-72 között évente több operáját bemutatták. Fő erőssége a vígopera, amelyben a velencei hagyományokat ápolta. Komoly operái a kor divatos koncert-opera típusához tartoztak. Több mint 90 operája és 27 oratóriuma mellett, kantátákat, miséket, misetételeket, instrumentális műveket is komponált. Velencében hunyt el 1785. január 3-án.
1711. október 18.
Anglia és Hollandia elismeri V. Fülöpöt spanyol királynak
Anglia és Hollandia elismeri XIV. Lajos francia király unokáját, V. Fülöpöt spanyol királynak.
1740. október 18.
Megszületett Dugonics András
Szegeden megszületett Dugonics András író, egyetemi tanár, a nemesi ellenállás, a nemesi-nemzeti mozgalom irodalmi képviselője.
1756-65-ben Privigyén és Nyitrán teológiát, Nagykárolyban filozófiát tanult. 1774-től a nagyszombati egyetemen a mennyiségtan tanára volt. 1777-ben az egyetemmel Budára, 1785-ben Pestre költözött. 1788-ban az egyetem rektora volt. 1808-ban nyugalomba vonult, s visszatért Szegedre. 1784-ben megjelent matematikai művével a magyar matematikai és fizikai műszókincs kialakításához járult hozzá. Sok regényt, színdarabot írt, s ezek a nemesi olvasóközönség legünnepeltebb írójává tették. Legsikeresebb Etelka című regénye, amelynek politikai célzata II. József németesítő törekvései ellen irányul. Több antik irodalmi témát dolgozott fel prózában, ő készítette el az Odüsszeia első magyar fordítását. Színdarabjait a magyar történelem nevezetes alakjairól írta (Toldi Miklós, Báthori Mária, Kun László), vagy külföldi mintákat dolgozott át. Fontos szerepet vállalt a nyelvújításban: régi és népnyelvi szavakat, kifejezéseket honosított meg az irodalmi nyelvben, új szavakat is alkotott. Történelmi munkákat is szerkesztett.
1777. október 18.
Megszületett Heinrich von Kleist német író
A tragikus sorsú író az Odera menti Frankfurtban született. Katonai pályára lépett, de 1799-ben leszerelését kérte és íróként, újságíróként próbált magának egzisztenciát teremteni. 1810-ben Berlinben megalapította a Berliner Abendblätter című lapot. Nagy nyomorban élt, s végül 34 éves korában főbe lőtte magát. Írói pályája éppoly tragikus, mint életútja. Sem a művészetben, sem önmagával szemben nem ismert kompromisszumot, és olyan magasra helyezte maga előtt a mércét, hogy elérésébe beleroppant. A minden addigit felülmúló drámát akarta megalkotni, `amely egyesíti az antik görög tragédiát Shakespeare-rel`. Művei csak jóval halála után kaptak elismerést. Színművei tipikus modellje szerint a főhős rendszerint a rázúduló féktelen indulat önkívületében követi el jóvátehetetlen tettét, amelyet kijózanodás és összeroppanás követ. Kleist a novellaírás legnagyobb német mestereinek egyike volt. Legjobb epikai alkotása a világhírű Michael Kohlhaas. Ő a rövid elbeszélő forma meghonosítója a német irodalomban. Főbb művei: Heilbronni Katica, avagy a tűzpróba (1808), Hermann csatája, Homburg hercege, Az eltört korsó (1811).
1817. október 18.
Meghal Étienne Nicolas Méhul francia komponista
Givet-ben született 1763. június 22-én. Zenéje közvetlenül Gluck hagyományaihoz kapcsolódik, és munkássága a szorosan vett drámai nyelv és az opera orkesztertechnikája terén is jelentős. 38 operát, zongoraműveket, szimfóniákat és baletteket komponált. Cherubini mellett Gluck és a romantika között vezető szerepet töltött be a francia opera történetében. Formailag megmaradt az opera-comique keretei között, de azt patetikus drámaisággal ötvözte.
1831. október 18.
Megszületett III. Frigyes porosz király és német császár
I. Vilmos fia korán kilépett a politikai porondra, bírálta Bismarck alkotmányellenes rendszerét, s emiatt magára vonta - a sértetten kívül - atyjának neheztelését is. A porosz-osztrák-olasz háborúban a II. porosz hadtest főparancsnoka, a franciák elleni háborúban pedig a III. német hadtest fővezére volt. Igen kiváló hadvezéri tehetségről tett tanúbizonyságot - 1866. július 3-án, a königgratzi csatában ő futamította meg az osztrákokat -, s katonái körében is népszerű volt - egymás között csak `Unser Fritz`-nek hívták. Távol a csataterektől békés ember volt, szerette a művészeteket, és sokat foglalkozott a tudományokkal. Már súlyos gégerákban szenvedett, amikor apja halála - 1888. március 9. - után elfoglalta a trónt, s mindössze 99 napig uralkodott. A trónon fia, II. Vilmos követte.
1847. október 18.
Megszületett Alekszandr Lodigin orosz elektrotechnikus
Alekszandr Nyikolajevics Lodigin, az izzólámpa egyik úttörője Sztyensino-ban látta meg a napvilágot. 1867-ben elvégezte a Moszkvai Katonai Főiskolát, de hamarosan nyugállományba vonult. Az izzólámpára vonatkozó találmányát szabadalmaztatta Franciaországban, Oroszországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában és Belgiumban is. Lodigin lámpájában izzótestként finom szénrúd szolgált, amelyet üvegbúra alá helyezett. 1873 augusztusában az általa felfedezett elektromos izzólámpákat bemutatta a Pétervári Technológiai Intézet fizikai auditóriumában. 1873-74-ben kísérleteket végzett hajók, vállalatok, utcák elektromos megvilágítására. Az 1880-as évek elejétől 1905-ig és 1916 után külföldön dolgozott. Az 1890-es években kidolgozta a fémszálas izzólámpa több típusát: ő volt az első, aki wolframot alkalmazott izzótestként. Elektromos fűtőkészülékeket, elektromos fém- és ércolvasztó kemencét, lélegzőkészülékeket konstruált. Más munkái a villamos erejű vontatással és a háziipar villamosításával kapcsolatosak. Az egyik alapítója volt az Orosz Műszaki Társulat elektrotechnikai csoportjának és az Elektromosság című folyóiratnak. 1899-ben a Pétervári Elektrotechnikai Intézet tiszteletbeli villamosmérnök címet adományozott neki.
1848. október 18.
Kossuth elutazik a fővárosból
Kossuth Lajos a fővárosból a hadsereghez utazik a nyugati határra.
1848. október 18.
Puchner altábornagy bejelentést tesz közzé
Báró Puchner Antal altábornagy, erdélyi főhadparancsnok bejelenti, hogy az október 4-i császári nyílt parancs értelmében átveszi a teljhatalmat Erdélyben.
1848. október 18.
Perczel Mór diadalmaskodik a Muraközben
Perczel Mór tábornok csapatai kiszorítják a császári katonaságot a Muraközből.
1865. október 18.
Meghal Henry J. Palmerston, angol miniszterelnök
80 éves korában hal meg Herny John Temple Viscount Palmerston angol miniszterelnök. Palmerston, már 23 évesen bekerült az alsóházba, majd 1830-ban a konzervatív tory pártból a whigekhez lépett át. 1830-tól 1851-ig megszakításokkal a külügyminiszteri tisztséget viselte, 1855-től 1858-ig és 1865-től halálig pedig miniszterelnök volt. Külügyminiszterként az európai egyensúly gondolatát képviselte és támogatta az európai liberális nemzeti és alkotmányos mozgalmakat, természetesen elsősorban azért, mivel ez felelt meg a brit érdekeknek. Belpolitikailag egyre konzervatívabb beállítottságú lett, a vidéki nemességet támogatta.
1866. október 18.
A bécsi lapok közzéteszik az október 5-6-i centralista konferencia határozatait
A közös ügyek körét és kezelési módját az Októberi Diploma és a Februári Pátens meghatározta, módosításuk csak az általuk megadott keretek között történhet.
1869. október 18.
A Monarchia szerződést köt Japánnal
Az Osztrák-Magyar Monarchia barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést köt Japánnal.
1883. október 18.
Meghal Charles Gounod
A 75 éves korában elhunyt francia zeneszerző, Charles Gounod alkotásaiban arra törekedett, hogy a francia zenének nemzeti jelleget adjon. Gounod 1859-ben Johann Wolfgang Goethe drámája alapján írt operájával, a `Faust`-tal (Németországban átkeresztelték `Margareth`-re) világsikert ért el. Rosszindulatú kritikusai tévesen fogták rá, hogy a zenét nem ő szerezte, hanem egy elmegyógyintézetben élő komponista. Kétségtelen, hogy Charles Gounod-t gyakran csak más zeneszerzők utánzójának tartották, mégis sikerült önálló stílust kifejlesztenie. Alkotásai jelentős része a vallásos művek köréből való, ezekben kifejezésre jutott mély hite és vallásossága. Egy időben papi pályára készült. Gyakorta játsszák `Meditáció`-ját Johann Sebastian Bach `Wohltemperiertes Klavier`-jának prelúdiuma felett, amelyhez 1859-ben az `Ave Maria` szövegét kapcsolta hozzá. Pályája kezdetén, 1839-ben a párizsi konzervatórium római ösztöndíját nyerte le.
1896. október 18.
Megjelenik az első képregény
A W. R. Hearst által kiadott New York Journalban jelent meg a Yellow Kid (szerzője Richard F. Outcault), az első képregény. Ez a lapnak új rovatot és növekvő példányszámot hozott. Azóta sokan állítják, hogy akkor született meg `a kilencedik művészet`. Jelenleg az USA, Japán és Franciaország mellett Belgium számít a képregényírásban `nagyhatalomnak`. Itt szinte társadalmi jelenséggé vált ez a műfaj: része az iskolai oktatásnak, metrót és városfalat díszítenek alakjaival, hőseinek szobra áll Antwerpenben és Charleroi-ban. Az egyik, külföldön is legismertebb belga képregényhős Tintin. A centenárium évében, 1996-ban Belgium-szerte 140 rendezvény volt, s az eseménysorozat fővédnöke II. Albert király lett. 2005-ben Brüsszelben rendezték meg az első Tintin-fesztivált, amelyet - a francia Angouleme mellett - a képregény egyik fővárosának tekintenek, nem utolsósorban éppen Tintin legendás figurája nyomán.
1904. október 18.
Megnyílik a Fővárosi Könyvtár
A budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén megnyílik a Fővárosi Könyvtár.
1905. október 18.
Újra Fejérváry Géza lesz a miniszterelnök
A király ismét báró Fejérváry Gézát nevezi ki miniszterelnökké, azonban most már választójogi programal.
A kormány összetételében csak egy változás történik: a földművelésügyi miniszter báró Feilitzsch Artúr lesz.
1907. október 18.
Hágában véget ér a Második Nemzetközi Hágai Békekonferencia
Négyhónapos tanácskozás után a hollandiai Hágában véget ér a Második Nemzetközi Hágai Békekonferencia. A résztvevő 44 állam, 13 megállapodást ír alá. Bár ezekből 12 hivatalosan is hatályba lép, az aláíró országok közül sokan nem tartják be az azokban foglaltakat. Az a célkitűzés, hogy átfogó békeszerződéssel biztosítsák a világbékét, csak vágyálom marad. A hágai megállapodások közül a következők a legfontosabbak: - szerződés a nemzetközi nézeteltérések békés úton történő rendezéséről. E célból olyan állandó döntőbíróságot állítanak fel, mely nemzetközi ügyekben döntőbíróként léphet fel; - megállapodás arról, hogy hadicselekmények kötelező a félreérthetetlen hadüzenet; - az 1899. évi első hágai konferencián a szárazföldi hadviselésről alkotott szabályok módosítása; a semleges országok jogainak kibővítése. A leszerelés kérdésében tapasztalható politikai és diplomáciai ellentétek rányomták bélyegüket a hágai konferenciára. Így például Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia nem járult hozzá ahhoz, hogy napirendre tűzzék a Nagy-Britannia által javasolt flottacsökkentési javaslatot. Akárcsak az 1899. évi első hágai konferencián, egyes nemzetállamok önző hatalompolitikája most is meghiúsította azt a kísérletet, hogy hatékony nemzetközi leszerelés-ellenőrzést valósítsanak meg és szavatolják a békét. Mindazonáltal mindkét konferencia erősíti a jogtudatot és pacifizmust.
1913. október 18.
Osztrák-magyar ultimátum érkezik Szerbiához
Az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához, hogy ürítse ki Albániát.
1918. október 18.
Wilson érvénytelenné nyilvánítja 14 pontját
Wilson elnök az október 4-i Burián-jegyzékre adott válaszában kijelenti, hogy a 14 pont a Monarchiára nézve már nem lehet érvényes.
1918. október 18.
Kiadják a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatot
T. G. Masaryk az egyesült államokbeli Pittsburgban kiadja a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatot.
1919. október 18.
Budapesten változásokat vezet be a SZEB
A Budapesten működő Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság H. E. Yates amerikai ezredest nevezi ki a magyar rendőrség és csendőrség főfelügyelőjévé és ellenőrévé.
1932. október 18.
A Nemzeti Bank főtanácsa elhatározza a kamatláb leszállítását
1938. október 18.
A miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozik
Imrédy Béla miniszterelnök a Magyar Távirati Irodának nyilatkozatot ad: meghirdeti a magyar politikai életnek a tengelyhatalmak politikájához való szorosabb illeszkedését.
1944. október 18.
Titót a nyugati szövetségesek is elismeik a jugoszláv komány fejének
1944. október 18.
Véget ér Churchill és Sztálin moszkvai találkozója
1944. október 18.
Megjelenik a `Szegedi Népakarat`
Megjelenik Szegeden az új demokratikus sajtó első kiadványa, a Szegedi Népakarat.
1944. október 18.
Megalakul az MKP szegedi szervezete
A Moszkvából Szegedre érkező Vas Zoltán közreműködésével megalakul a Magyar Kommunista Párt szegedi szervezete.
1944. október 18.
Szálasi `nemzetvezető` elrendeli a teljes mozgósítást
1944. október 18.
Lecsökentik a kenyérfejadagot
A nyilas közellátásügyi miniszter rendelete a napi kenyérfejadagot 20 dkg-ra csökenti.
1961. október 18.
Torinóban aláírják az Európai Szociális Chartát
Az Európa Tanács által kidolgozott dokumentum 45 jogot biztosít, a munkához való jogon át a férfiakat és nőket megillető egyenlő elbánáshoz való jogán át a szociális juttatásokhoz, az egészségvédelemhez való jogig. 1991-ben Torinóban átdolgozott jegyzőkönyvet írtak alá a charta követelményeinek betartására vonatkozó ellenőrzésről. Ebben 19 alapvető jogot határoztak meg, melyből hetet kiemelt témaként jelöltek meg. Az alapdokumentumot és annak átdolgozott jegyzőkönyvét további 3 kiegészítő jegyzőkönyv követte. A charta 19 paragrafusából az uniós tagság egyik feltételeként legalább 10-et kell ratifikálni. Előírás, hogy a 10 jóváhagyott cikkelyből legalább öt a charta hét pontból álló úgynevezett kiemelt, azaz kemény követelményeihez tartozzon. Ezek között szerepel többek között a munkához, a társadalombiztosításhoz való jog és a bevándorlók, valamint családtagjaik joga a védelemhez. A nem kiemelt deklarációk között található például a tisztességes fizetéshez való jog. Az egyezményhez csatlakozott országokat negyedévente egy szakértői bizottság ellenőrzi. A súlyosabb problémáknál a miniszterek bizottsága felszólíthatja az adott országot, hogy antiszociális gyakorlatán változtasson. Magyarország 1991 decemberében csatlakozott a Chartához, majd az Országgyűlés 1999. július 7-én ratifikálta azt.
1977. október 18.
Látványos túszkiszabadítási akció zajlik le Mogadishuban
A nyugatnémet határőrség egy speciális alakulata 1977. október 18-án kiszabadítja az október 13-án Mogadishuba eltérített repülőgép 86 utasát. A gépeltérítők közül hárman életüket vesztik. A géprablás célja az volt, hogy a repülőgép utasait kicseréljék tizenegy német és két török bebörtönzött terrorista ellenében. Másnap a francia Mulhouse-ban megtalálták Hans Martin Schleyernek, a Német Gyáriparosok Szövetsége elnökének a holttestét. Schleyert szeptember 5-én rabolták el, hogy kizsarolják tizenegy terrorista szabadon bocsátását.
1982. október 18.
Meghal Radics Béla gitáros
A művész Budapesten született 1946. február 5-én. 1962-től gitáros volt az Atlantiszban, a Sankó Groupban, majd a Pannóniában. 1968-ban saját együttest alakít Sakk-Matt néven. Ő volt az, aki megismertette a hazai beatkorosztállyal a rhythm and blues és a blues legnagyobbjainak, Jimi Hendrixnek és a Cream együttesnek a zenéjét. 1970-ben új együttest hozott létre Tűzkerék néven. Rengeteg muzsikussal játszott együtt, többek között Demjén Ferenccel, Som Lajossal, Póka Egonnal, Tátrai Tiborral. 1973-ban tagja lett a Taurus ex T nevű szupercsapatnak (Balázs Ferenc, Brunner Győző, Som Lajos), ám fergeteges sikerük ellenére a hivatalos szervek szétzüllesztették az együttest. Az Alligátor, a Nevada együttesekben gitározott tovább, majd 1975-ben újraélesztette a Tűzkerék nevű zenekart, melyet többször is átszervezett. 1979-ben a Piramissal közös koncert csalódást hozott számára, egyre jobban befelé fordult, betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Alig 36 évesen halt meg. Gitártechnikája, zeneszerzői vénája még mai is valóságos legenda, kibontakozását az akkori kultúrpolitika akadályozta. Játékát mindössze két kislemez őrzi (Zöld csillag, A lány, akire szerelemmel nézhetek, Kőfalak leomlanak, Anyám vigasztalj engem).
1985. október 18.
Meghal Stefan Askenase
Bonnban meghal Stefan Askenase, lengyel származású belga zongoraművész. Bécsben tanult, majd hangversenyezett. 1954-1961 között a brüsszeli konzervatóriumban tanított, 1961-től Bonnban élt. Főként Chopin kiváló tolmácsolójaként lett elismert.
2002. október 18.
Meghal Zsille Zoltán szociológus
Budapesten született 1942. július 8-án. Pályáját az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának külső munkatáraként kezdte. 1974-ben kizárták az MSZMP-ből, majd elbocsátották munkahelyéről, az Országos Vezetőképző Központból. 1980-ban Ausztriába emigrált, és 1981-ben Bécsben Bibó Press néven hírügynökséget alapított. 1983-1987-ben a Szabad Európa Rádió bécsi rádió- és sajtófigyelője, 1987-től 1991-ig a rádió müncheni belső munkatársa volt. 1991-ben hazatelepült, 1992-től az MTA Társadalmi Konfliktusokat Kutató Központjának tudományos főmunkatársaként dolgozott. Több tudományos és esszékötet szerzője.
