Hónap: január • Nap: 16
i.e. 27. január 16.
Augustus trónra lép
Azután, hogy Octavianus ellenfeleit legyőzte és a békét háromszoros győzelemmel megünnepelte (29), 100 év óta először béke uralkodik a Római Birodalomban. Octavianus, Gaius Iulius Caesar unokaöccse, immár a birodalom korlátlan ura, 27. január 14-én Octavianus felajánlja lemondását a senatusnak, hogy visszaállítsák a köztársaságot. Két nappal később viszont hagyja, hogy a senatus rábírja őt a princeps cím (első az egyenlők között) felvételére, és elfogadja az Augustus (fenséges) megtisztelő elnevezést is (Imperator Caesar divi filius Augustus). Az elkövetkezendő években a köztársaság - melynek alkotmánya kerek fél évezrede van érvényben - lassanként monarchikus államrenddé alakult át. Augustus hatalmának alapját a principátus adja. Ez a Római Birodalom minden polgárának és alattvalójának általános egyetértésén nyugszik. A nép és a senatus hatalmi jogaikat átruházzák a princepsre. A principátus egyrészről az önkényes, autoriter egyeduralmon és annak gyakorlásán (auctoritas) nyugszik, másfelől viszont a tiszteleten, a hagyományok és azok értékeinek respektusán (mores maiorum). Augustus egyeduralma (impériuma) a következő feladatköröket fogta át: - főparancsnokság a hadsereg fölött; - a külpolitika irányítása azzal a joggal, hogy nemzetközi jogi szerződéseket köthet idegen államokkal; - az ő hatáskörébe tartoznak a császári provinciák, amelyeknek kormányzását és igazgatását felügyeli. A következő években élethossziglan Augustusra ruházzák a néptribunusi (23) és consuli (19) hatalmat. Ezzel hivatali jogkörhöz jut anélkül, hogy a tisztséget betöltené. E határozatok alapján a princeps sérthetetlenséget élvez. Minden senatusi határozatot vétójogával megsemmisíthet, és jogában áll, hogy népszavazást rendeljen el. Amíg a senatus a békés provinciákat proconsul (helytartó) helyi felügyeletével kormányozza és őrzi az államkincstárt, addig a princeps a pénzügyi igazgatást (fiscus) és a meghódított, de nyugtalan provinciákat vezeti, utóbbit egy császári legatus segítségével. A princeps hatalmát és uralmát támogatják meg, többek között, a lovagok - akik a hivatali nemesség rangjára emelkednek - és az újonnan alakított politikai tanácsadó bizottság, a tanács, melynek véleményét minden fontos politikai döntés előtt kikérik. Augustus a Százados Játékok alkalmából (Ludi Saeculares, Róma alapításának emlékére) 17 januárjában az egész Római Birodalomban uralkodó általános békét (pax Augusta) ünnepli.
1362. január 16.
Özönár pusztítja az Északi-tenger partját
Az özönár széles darabokat ragadott magával az Északi-tenger partjából, és az áradás következtében tíz hallig (lápföld-sziget) keletkezett az északi-fríz parton.
1465. január 16.
Mátyás király követeket küld a pápához
A követséget Janus Pannonius pécsi püspök és Rozgonyi János tárnokmester vezeti. Azért utaznak Rómába, hogy megválasztása alkalmából üdvözöljék II. Pál pápát, és a török háborúról tárgyaljanak vele.
1547. január 16.
Oroszország első cárjává koronázzák IV. Iván moszkvai fejedelmet
A Mennybemenetelről elnevezett moszkvai székesegyházban a metropolita egész Oroszország első cárjává koronázza IV. Iván moszkvai fejedelmet. A koronázási szertartás bizánci rítus szerint történik. Az 1533 ót uralkodó IV. Iván, akit kortársai "Rettegettnek" neveznek, vasszigorral és bizonyos értelemben brutális kegyetlenséggel kormányozza Oroszországot. Belpolitikája mindenekelőtt a bojárok, a hatalmától megfosztott ősi orosz nemesség leszármazottai ellen irányul. IV. Iván teremti meg a központilag irányított orosz birodalom alapjait.
1572. január 16.
A Ridolfi összeesküvésben való bűnrészessége miatt bíróság elé állítják Norfolk hercegét
Az összeesküvők restaurálni akarták a katolikus egyház hatalmát Angliában. A herceget 1572. június 2-án kivégzik.
1595. január 16.
Meghal III. Murád
Murád II. Szelim szultán legidősebb fiaként apját 1574-ben követte a trónon. Uralkodása alatt a Birodalom a hanyatlás határozott jeleit mutatta, csak Szokoli Mehmed géniuszának köszönhetően nem mutatkozott meg. Szokoli megmaradt nagyvezírként megöletéséig, 1578-ig. A szultán a tekintélye a hárembeli befolyásoknak köszönhetően nagyon leromlott. A hárembeli ágyasok közül Murád fő ágyasa, Szafije (a tiszta) rendelkezett a lenagyobb hatalommal. Ő velencei nemesi családból származott, apja Korfu kormányzója volt. Gyerekkorában került török fogságba, majd eladták a szultán háremébe. Szafije a szultán minden cselekedetére hatással volt, egészen az uralkodó haláláig. Murád idejét a hárem falai között töltötte. Ha hihetünk a török forrásoknak, számtalan feleségétől és ágyasától 112 gyermeke született, s halálakor 19 asszonya volt állapotos. Név szerint ismert gyermekeinek száma is meghaladta a harmincat. Vezírei véres harcot folytattak Perzsiával (1576-1590), amelyben végül győztek, de az elnyert tartományok jövedelmei nem kárpótolták a hozott vér- és pénzáldozatokat. Magyarországgal és Erdéllyel csak uralkodása utolsó éveiben került sor az úgynevezett tizenöt éves háborúra, melyben magának Murádnak ugyan nem volt része, de annál több az agg Szinán nagyvezírnek.
1759. január 16.
A British Museum megnyitja kapuit
A British Museum kezdete Sir Hans Sloane (1660 - 1753) híres orvos és természettudós gyűjteményeire vezethető vissza. Ő ugyanis a brit nemzetnek adományozta múzeumát, amely 80 ezer tárgyból, a növénytárból és a könyvtárból állt. Mindezekért 20 ezer fontra tartott igényt, az összeget a leányainak kellett kifizetni. A brit múzeumi törvénynek (1753) és a megszervezett nemzeti lottónak köszönhetően létrehozták a pénzügyi alapot. A gyűjteményeket a londoni ún. Montague-házban helyezték el. Első ízben 1759. január 16-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
1778. január 16.
Franciaország elismeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét
A Nagy-Britannia ellen függetlenségi háborúját vívó Egyesült Államok jelentős külpolitikai sikert könyvelhetett el: a Francia Királyság elismerte függetlenségét. Néhány nappal később az Egyesült Államok követe Benjamin Franklin és Charles Gravier de Vergenner gróf Párizsban barátsági és kereskedelmi szerződést írt alá. A szerződésben a Francia Királyság kötelezte magát anyagi és katonai támogatás nyújtására, cserében - amerikai katonai sikerek esetén - bejelentette igényét az addigi brit ellenőrzés alatt álló Mexikói-öbölre.
1809. január 16.
A britek megverik a napóleoni csapatokat a corunnai csatában
1838. január 16.
Megszületett Franz Brenato német filozófus
1853. január 16.
Megszületett André Michelin francia gumigyáros
1862. január 16.
Megjelenik Madách Imre Az ember tragédiája című drámája
1864. január 16.
Elkezdődik a porosz-osztrák-dán háború
Poroszország és Ausztria felszólítja Dániát, hogy mondjon le Schleswig és Holstein annexiójáról.
1891. január 16.
Meghal Léo Delibes francia zeneszerző
1894. január 16.
Budapesten katolikus nagygyűlést tartanak
A gyűlésen részt vevők az egyházpolitikai törvények ellen emelték fel szavukat. Ellenzik a polgári házasság, állami anyakönyvezés, szabad vallásgyakorlat, vegyes házasságból született gyermekek vallása és az izraelita vallás egyenjogúsítása tárgyában hozott törvényeket.
1906. január 16.
Megszületett Diana Wynyard brit színésznő
1906. január 16.
Németország függetlennek ismeri el Marokkót
A századfordulóra már körvonalazódtak a nagyhatalmak veszélyes új tömörülései. Az "imperializmus korának" két klasszikus hatalma, Anglia és Franciaország, 1904-ben lépett szövetségre; 1907-ben Anglia és Oroszország kötött megállapodást. Az osztrák-magyar-német-olasz szövetséggel (1881) szemben ezzel létrejött az antant. Célja a dinamikusan előretörő Németország ellensúlyozása. 1906-ban Németország megpróbált éket verni Franciaország és Anglia közé azzal, hogy függetlennek ismerte el Marokkót. A kérdést vitató algecirasi konferencián azonban Anglia és Franciaország félretették ellentéteiket, a hatalmak elismerték Franciaország és Spanyolország marokkói befolyását, s ezen akkor sem sikerült változtatni, amikor ott 1911-ben franciaellenes felkelés tört ki. Angliát és Oroszországot egyaránt nyugtalanította a német flottaépítés mellett, hogy a Deutsche Bank még 1899-ben koncessziót kapott a török államtól az Ankarából Bagdadba vezető vasút kiépítésére. Törökország a korábbinál is nagyobb mértékben Németország érdekszférájába került. A Monarchia és Törökország közé szorult balkáni államok váltak a térség lőporos hordójává, ahol 1908-tól krízisek és háborúk váltogatták egymást.
1907. január 16.
Megszületett Alexander Knox kanadai filmszínész
1909. január 16.
Megszületett Ethel Merman amerikai énekes és színésznő
1920. január 16.
Az USA-ban megtiltják az alkoholt tartalmazó italok árusítását
1920. január 16.
Párizsban Apponyi népszavazást kér
Apponyi Albert a magyar békeküldöttség vezetője, a párizsi békekonferencia Legfelsőbb Tanácsának ülésén a területi kérdések eldöntéséhez népszavazást kér.
Az Ostenburg-különítmény elhurcolja budapesti lakásáról Cservenka Miklóst, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt panaszirodájának vezetőjét, és a Palace Szálló pincéjében meggyilkolja.
1921. január 16.
Irredenta szobrokat avatnak a budapesti Szabadság téren
Ünnepi misét tart Zadravecz István tábori püspök.
A négy szobor – Észak, Dél, Kelet és Nyugat – a négy elszakított országrészt jelképezi; az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc.
1924. január 16.
A Magyarországnak folyósítandó kölcsön ügyében kiküldött albizottság megkezdi tárgyalásait Londonban
A magyar kormányt Bethlen István gr. miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter képviseli.
1925. január 16.
Leon Trockijt elmozdítják a Szovjet Forradalmi Tanács elnöki tisztjéről
1939. január 16.
Csáky Hitlerrel és Ribbentroppal tárgyal
Csáky István külügyminiszter hivatalos látogatásra Berlinbe érkezik. Hitler kancellárral és Ribbentrop külügyminiszterrel tárgyal a magyar revíziós igényekről.
- Az első bécsi döntés kulisszatitkai - 1938. november 2.
-
JEGYZŐKÖNYV A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSRŐL - 1940. augusztus 30.
[26]
1942. január 16.
Meghal Carole Lombard amerikai színésznő
[27]1957. január 16.
Meghal Arturo Toscanini olasz karmester
Csaknem 90 éves korában New Yorkban elhunyt az olasz Arturo Toscanini, a legkitűnőbb opera- és hangversenydirigens. Toscanini, aki rendkívül kifinomult hallásáról, példátlan emlékezőtehetségéről és kurta, precíz beintéseiről volt híres, mindig a művek abszolút hű tolmácsolására törekedett. Az eredetileg gordonkán játszó Toscanini 1886-ban egy Rio de Janeiró-i vendégszereplés alakalmával vált híressé, amikor a karmester helyett be kellett ugrania. Ezek után több ízben szerződtették a milánói Scalához, azután éveket töltött a New York-i Metropolitan operában. 1954-ben, Toscanini örökre letette a karmesteri pálcát, mert egy operaelőadáson cserbenhagyta az emlékezete.
[28]1967. január 16.
Meghal Robert Van de Graff amerikai atomfizikus
[29]1979. január 16.
Az iráni sah és családja Egyiptomba menekül
[30]1982. január 16.
Anglia kibékül a Vatikánnal
Nagy-Britannia és a Vatikán között helyreáll a több mint négyszáz éve megszakadt diplomáciai kapcsolat.
[31]1991. január 16.
Megindul a Sivatagi Vihar
Kevesebb, mint 17 órával az ENSZ ultimátumának lejárta után, amely az iraki csapatokat szólította fel a visszavonulásra, az amerikaiak által vezetett nemzetközi haderő elindítja a Sivatagi Viharra (Desert Storm) keresztelt hadműveleteket.
[32]1993. január 16.
Meghal Florence Desmond angol színésznő
[33]1997. január 16.
Los Angelesben egy merénylő lelövi Enni Cosbyt, a híres televíziós komikus fiát
