Valószínűleg kevesek számára cseng ismerősen Zsabka Kálmán neve, akinek a saját és a mások életét is veszélyeztető pályafutása egyszerre volt kötött és végtelenül ellentmondásos. Botrányokban gazdag életútja ugyanis nem volt független a XX. századi Magyarország sorsfordulóitól. 

Zsabka Kálmán népes, paraszti eredetű családba született 1897-ben a mai Szlovákiában, Znióváralján. A későbbi szélsőséges fajvédő szlovák anyanyelvi környezetben nőtt fel. Apja szegény, de vállalkozó szellemű ember volt, a besztercebányai Törvényszékig vitte, ahonnan hivatalszolgaként helyezték át Budapestre 1913 nyarán. A már Besztercebányán is bukdácsoló Zsabka a Ponty utcai kereskedelmi iskolában sem jeleskedett. 1914-ben otthagyta az iskolát, s színészetre adta a fejét. 1915 tavaszán azonban már az olasz fronton találta magát, ahonnan tüdővérzéssel került vissza Budapestre.

Zsabka ingyenes tanulóként került be a Színművészeti Akadémiára, sőt a Tanácsköztársaság alatt a színi direktórium rostáján is átment. Ám az ifjú bonviván ambícióit a háború kettétörte. Ismét a frontra került, megsebesült, majd 1918-ban Budapestre szökött. Itt élte át az összeomlást és az őszirózsás forradalmat. Zsabka ekkor – s nem az ellenforradalom alatt – kezdte meg botránykarrierét. Bár a forradalomban való részvételét 1945 után ideológiai okokkal magyarázta, a korabeli dokumentumokból inkább egy, a zavarosban halászó, a törvénnyel is hadilábon álló szerencselovag képe rajzolódik ki. Legkomolyabb forradalmi botránya a Rákóczi úti lövöldözés volt 1918 decemberében, amikor is kis híján lelőtte a rendet teremteni igyekvő népőrségi járőrvezetőt, miközben ő maga haslövést szenvedett.

Két bűzbomba a közönség közé

Országosan ismertté neve 1920 novemberében vált, mivel részt vett a Soltra József rendőr életét kioltó különítményes garázdálkodásban. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, amely a tiszti különítmények pacifikálására sarkallta a kormányzatot. Ám a számonkérés közel sem volt általános, a mindenki számára kínos ügy nyomozása és bírósági tárgyalása pedig gyanús körülmények között folyt le. A korabeli lapok eleinte Zsabkát tartották Soltra gyilkosának, ám hamarosan kézre került Mészáros Imre, a Britannia szállóban tanyázó Héjjas-különítmény tagja, akit elítéltek, és december közepén fel is akasztottak. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tavasz számában olvasható.