A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületét művészi alkotások díszítik. Elég, ha csak a Róth Miksa által készített üvegablakokra, címerképekre vagy a folyosókon elhelyezett szobrokra gondolunk. Az épület jellegét azonban falfestményei (seccói) határozzák meg. Ezeket Dudits Andor 1925 és 1929 között készítette, amelyek a magyar történelem és a levéltárügy úgynevezett nagy pillanatait kívánták a néző elé tárni. E művek esztétikai értékén ma is lehet vitatkozni, és nem tévedünk nagyot, ha a művész ezen freskóit nem soroljuk a XX. század magyar festészet jelentősebb alkotásai közé. Mindazonáltal e művek meghatározzák a levéltár épületének arculatát, s visszatükrözik azt a kort, amelyben készültek.

Az épület szerkezete még az Osztrák–Magyar Monarchia alatt készült el, a festmények azonban már a megcsonkított trianoni Magyarország idején születtek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kuno szívügyének tekintette, hogy a levéltár belső kialakítása visszatükrözze egyrészt a magyar történelem dicsőséges múltját, másrészt azt a traumát, amivel Magyarország az elvesztett területek miatt szembesült. Klebelsberg szinte naponta megtekintette a készülő festményeket, amelyek tematikai tervét is ő készítette. Mit tükröznek ezek a képek? A háborúval alig foglalkoznak. Nincs diadalmas győzelem, de fájó vereség sem, se tatárjárás, se Mohács, se Világos. Etikájának alapja a kereszténység és az erre épülő országépítés. Egyaránt találunk a kereszténységet hirdető építkezéseket (Pannonhalmi apátság megalapítása), illetőleg olyanokat, amelyek egyértelműen a magyar kultúrát erősítették (például a budai vár építése Mátyás király alatt, a gödöllői Grassalkovich kastély Antal herceggel és az építtetővel, a Nemzeti Múzeum József nádorral, a Lánchíd Széchenyi Istvánnal, az Operaház Ybl Miklóssal, kórházépítés Trefort Ágostonnal, végül egy tanyai iskola avatási ünnepsége – ez utóbbi kép ma már nem látható). A magyar kultúra nem választható el az oktatástól, ezért az Ürményi József-féle Ratio Educationis beterjesztése Mária Teréziának szintén a magyar történelem kiemelkedő tetteként értékelhető. Ugyancsak ide sorolható a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának szándékát bemutató festmény.

Kegyes csalások

Mindezek mellett a törvénykezés, az ebből következő írásbeliség megteremtése, törvények tisztelete tükröződik vissza ezekről a képekről. Nem véletlen, hogy III. Béla király, II. András, Zsigmond és Bethlen Gábor sem mint keresztes vitézek vagy husziták, a Habsburgok ellen harcolók jelennek meg, hanem mint a törvény őrei, vagy a kancelláriai írásbeliség megteremtői. A lovagterem bejárata fölött látható országláda szintén a törvénykezés alapjainak elfogadását hirdeti. Nem véletlen az sem, hogy Nagy Lajos király sem egy Nápoly melletti csatatéren harcol, vagy egy lovagi tornán vesz részt – ahogy az egyébként Dudits eredeti vázlatán szerepelt –, hanem éppen Remete Szent Pál szarkofágját hozzák elébe, s ez ugyancsak Klebelsberg keresztényi elkötelezettségét tanúsítja.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2013. ősz számában olvasható.