A Duska család történetében az első világháborúig nyúlunk vissza, amikor a családfő, Duska György határrendőrtisztként elesett az Al-Duna védelmében, Kladovo térségében.

Az 1915 áprilisában hősi halált halt tiszt négy fiúgyermeket és egy leányt hagyott maga után. A két idősebb fiú, Duska József és György ikrek voltak, 1910. május 3-án születtek Zákányban. A harmadik fiú, László több száz kilométerrel arrébb, a Magyar Királyság másik szegletében, Bártfán született 1912. február 5-én; édesapját akkor éppen odahelyezték. A negyedik fiú, Alajos pedig Budapesten látta meg a napvilágot 1913. április 8-án. Az apa nélkül maradt fiúkat édesanyjuk a soproni II. Rákóczi Ferenc Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetbe adta. A középfokú katonai iskola elvégzése után mindannyiuk számára egyenes út vezetett a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára, a hivatásos tisztképzés fellegvárába. Közben édesapjukat 1929-ben posztumusz vitézzé avatták, és József is megkapta a címet. A Ludovika elvégzésével Duska Józsefet és Györgyöt 1933. augusztus 20-án, Lászlót 1934-ben, Alajost pedig 1935-ben avatták gyalogos hadnaggyá.

Duska József a 3. határőrkerület parancsnokhelyetteseként kezdte hivatásos tiszti pályáját; 1935-ben távbeszélő tanfolyamon vett részt, 1937. május 1-jén pedig főhadnaggyá léptették elő. Október 1-jén a rétsági 1. vadászzászlóalj távbeszélő szakaszának parancsnoka lett. 1939. január 23-án új csapatnemhez, a gépkocsizókhoz került (később gépkocsizó lövész a megnevezése), és a budapesti 1. gépkocsizó zászlóaljhoz helyezték. Részt vett a felvidéki és az erdélyi bevonulásokban, valamint a délvidéki hadjáratban. 1941. november 1-jén kinevezték századosnak. 1942. március 1. és 1943. január 1. között a jutasi Magyar Királyi Honvéd Altisztképző Intézethez vezényelték oktatónak. A háború további szakaszában végig az 1. gépkocsizó lövészzászlóalj állományában szolgált. Zászlóaljával mint a 3. század parancsnoka részt vett Arad 1944. szeptember 13-i elfoglalásában. A szovjet ellentámadást követően 1944. szeptember 21-én Kürtös térségében halt hősi halált. Temetéséről gondoskodni a hadi helyzet miatt már nem tudtak, így azt a polgári lakosságra hagyták. Két gyermek maradt utána, özvegye a gyerekekkel a háború után Amerikába emigrált.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2010. tél számában olvasható.