Egyetemi tanulmányaid alatt megfogott a kora újkor. Van még olyan korszak, amely ennyire vonzott?
Nem, engem mindig is a török kor érdekelt, bár nem szeretem ezt a kifejezést, mert szerintem nem volt ilyen, hogy török kor; Habsburg-kor sincs, kuruc kor sincs, hanem van a XVI-XVII. századi magyar történelem. Engem ez az időszak érdekel, nyilván a gyermekként olvasott történelmi regények hatására is. Az egyetemen Ágoston Gábor és H. Balázs Éva volt a két meghatározó tanár: nekik köszönhető, hogy eldöntöttem, ez a korszak marad. Ágoston Gábor a hódoltság korának legjobb kutatói közé tartozott, H. Balázs Éva pedig széles, európai látókörű képzést adott. Tehát kaptam egy olyan területet, amely később a kutatásom kezdetévé vált, ez a törökellenes határvédelmi rendszer, miközben elsajátíthattam az egész európai látásmódot.
Ami még vonzott, az a régészet. Amikor elkezdtem az egyetemet, az nem volt fő szak, azaz föl sem is merülhetett, hogy oda megyek. De ha már itt tartunk: elmondhatom, hogy amatőr régész is vagyok. Ez azt jelenti, hogy én nem csak a horvát és a szlovák kollégákkal szeretem az együttműködést, hanem más tudományággal is. Kovács Gyöngyivel, a Régészeti Intézet munkatársával unikális vizsgálatot hajtottunk végre a Bajcsa várát érintő régészeti ásatások kapcsán. Amíg feltártak egy, Kanizsától délre fekvő várat, amely csak húsz évig létezett, addig én a várra vonatkozó írott forrásokat kutattam fel; a Gyöngyi által feltárt régészeti leletanyag és az én munkám eredményét aztán próbáltuk szinkronba hozni. Mit mondjak, gyönyörű, borzongató érzés, amikor az ember kezébe kerül egy nürnbergi zsebnapóra 1573-ból, vagy amikor megvan Nürnberg város ólom plombájával együtt az egykori posztó-bála, és mindez a török hadszíntér kellős közepén. És talán itt jön vissza a természettudományos alapú gondolkodás, ugyanis amíg a természettudósok gyakran dolgoznak csapatban, addig a történész gyakran bevonul az elefántcsonttornyába, és eldugja az adatait még a másik kolléga elől is. Van mit tanulni a természettudósoktól, nem szégyen közös publikációkat készíteni.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2010. nyár számában olvasható.
2010. nyárSzerelmek a Fehér Házban |