Hónap: július • Nap: 06
907. július 6.
Az Ennsből határfolyó
Ez év nyarán Arnulf fia, Gyermek Lajos keleti frank király vezetésével főleg bajor csapatokból álló nagy sereg indult a magyarok ellen a Duna két partján, illetve a Dunán, hajókon. A seregek Brazalavasburg (Pozsony) mellett csaptak össze, és a legalább kétnapos csatában az egész bajor hadsereg megsemmisült. Vezérei közül elesett tizenkilenc gróf, két püspök, három apát, valamint Liutpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek. A magyarok a menekülőket üldözve újra az Enns folyóig nyomultak előre. A magyar-bajor határ a magyar győzelem következtében még hosszú ideig az Enns folyónál maradt. Gyermek Lajos vereségével megnyíltak a német területek a kalandozó magyarok előtt. A 907. utáni időkben több hadjáratot vezettek a szászok, a türingiaiak és a svábok ellen. Anonymus szerint még a 907. év eseményeihez tartozik, hogy elhunyt Árpád fejedelem, Anonymus évszámai azonban kevéssé megbízhatók. A kutatók szerint amennyiben Árpád valóban 907-ben halt meg, úgy az csak a brazalavasburgi ütközet utáni időkben történhetett. Az Árpád halálát követő itthoni eseményekről semmiféle híradásunk nincs. Feltehető, hogy a fejedelmi hatalom az ő családjában öröklődött, de nem tudjuk, öt fia közül valamelyik lett-e az utóda, vagy egy más rokona. A legközelebbi fejedelem, akiről tudomásunk van, a 948 körül uralkodó Fajsz volt, Árpád egyik unokája.
964. július 6.
A pápa által küldött Zakeus térítőpüspök részt vesz a padovai zsinaton
1299. július 6.
Imre váradi püspök, Gergely választott esztergomi érsek ellen fellebbez VIII. Bonifác pápánál
1311. július 6.
Gentilis pápai legátus kihirdeti Csák Máté egyházi kiközösítéséről szóló ítéletet
1320. július 6.
I. Károly házasságot köt Erzsébettel, a lengyel király leányával
Ezzel a friggyel a magyar király a Lengyelország irányába kívánta erősíteni a diplomáciai kapcsolatokat. Károly Róbert addigi házasságai rövid életűek voltak, előző feleségei (a történészek között vita van, hogy 2 vagy 3 volt-e neki) korán meghaltak. Erzsébet kivette a részét az ország kormányzásában is, bár férje uralkodása idején ez még nem volt annyira számottevő. A király halála után azonban igen komoly befolyásra tett szert a magyar politikai életben.
1415. július 6.
Kivégzik Husz Jánost
Husz János (Jan Hus) prágai teológus volt, aki nyilvános prédikációiban az elvilágiasodott egyház radikális megújításának szükségességét hirdette. Fellépett többek között a papi hierarchia és a szerzetesség intézménye ellen, az egyházi vagyon és a papi kiváltságok eltörléséért. Mellesleg a cseh nemzeti kultúra megújításán is fáradozott, szembeszállva a latin és német nyelvű műveltség addigi egyeduralmával. Eszmerendszerének mintegy szimbólumává vált egy, a keresztény kultusz és a papi hivatás lényegét érintő követelés: az istentisztelet során ne csak a pap áldozzon `mindkét szín alatt` (sub utraque specie), hanem a laikus hívő is; azaz Krisztus testét ne csak a szentelt ostya képében vehesse magához, hanem - akárcsak a pap - a szentelt bort tartalmazó kehelyből is. Követőit, a huszitákat emiatt utraquistáknak vagy kelyheseknek nevezték. A Szentíráson kívül, amelyben tanai igazolását látta, minden más tekintélyt elutasított. Így szükségképp szembe kellett kerülnie mind a pápával, mind az egyetemes egyház gyűlésével, a zsinattal. A pápa keresztes háborút hirdetett tanainak kiirtására. Csehországban időközben kibontakozott a husziták forradalmi mozgalma, és 1419-ben magukhoz ragadták a hatalmat. A mozgalom mind méreténél, mind jellegénél fogva egyedülálló volt a középkori Európában: elsősorban az egyház hatalmi szervezete ellen irányult, egyúttal azonban cseh nemzeti hangsúlyt is kapott, és ellenségei közé sorolta a nagyrészt németek lakta városokat. A husziták szembeszegültek Zsigmond magyar királlyal is, aki örökség címén magának követelte a cseh trónt, és függetlenségük védelmére félelmes haderőt hoztak létre. Fő erejük a gyalogság volt, és a lovagi harcmodorral szemben rettegett újítást alkalmaztak: a szekérvárat. Jan Zizka és más kiváló hadvezérek vezetésével sorra aratták győzelmeiket Zsigmondon és szövetségesein, és pusztító hadjáratokat vezettek német szomszédaik ellen, 1428-tól pedig Magyarországra is. A katolikus egyház végül kénytelen volt kiegyezni velük. 1433-ban elfogadta legfőbb követeléseiket, köztük a két szín alatti áldozást, ők ennek fejében tudomásul vették a pápa lelki fennhatóságát. Az egyezménynek ellenszegülő radikális társaikat, a táboritákat csatában legyőzték, és nemsokára Zsigmonddal is megegyeztek, aki így még megérte, hogy 1436-ban királyként vonulhatott be Prágába.
1437. július 6.
Kolozsmonostoron egyezség jön létre
A kolozsmonostori konvent előtt a parasztok és a nemesek képviselői megegyeznek. Megszüntetik a kilencedet, a cenzus (adó) összegét 10 dénárban szabják meg, a robot nagysága évi egy nap, a sókamarás erőszakkal nem kényszerítheti őket só szállítására. Megerősítik a jobbágyság szabad költözését és végrendelkezési jogát, a parasztok ellenőrzés végett évente gyűlést tarthatnak. A megállapodás pontjait októberben módosítják, ami a jobbágyokat hátrányosan érintette.
1439. július 6.
Létrejön az egyházunió
Az egyesülés iránti igény a görögöktől indul el, akik Európa katolikus uralkodóitól katonai segítséget várnak a feltartóztathatatlanul előrenyomuló török ellen. A görögök hajlandók messzemenő engedményeket tenni. Készek arra, hogy – az ortodox hívők ellenállása dacára – elismerjék Róma elsőbbségét és a Szentháromság nyugati értelmezését jóváhagyják. Megegyeznek a Karoling-kor óta mindig vitatott, a katolikus „Hiszekegy”-ben szereplő „filioque” kiegészítésében, azaz, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Időközben IV. Jenő pápa pénzügyi nehézségek miatt az 1438. április 9-én Ferrarában megnyitott zsinatot Firenzébe kénytelen áthelyezni (1439. I. 16.). Ott hirdetik ki a római és görög egyház - a majd 400 évvel ezelőtti szétválás utáni - egységét latin és görög nyelven.
1525. július 6.
II. Lajos lefoglaltatja a Fuggerek magyarországi vagyonát
A király döntése értelmében a rézbányák és a rézkereskedelem elkerül tőlük, ezeket a nürnbergi és budai vállalkozók kapják meg.
1552. július 6.
Hádum Ali budai pasa ostrom alá veszi Drégely várát
1630. július 6.
A svéd király uralomra tör a Balti-tengeren
II. Gusztáv Adolf svéd király kicsi, 12 500 fő számláló haderővel száll partra Usedom szigetén, Pomeránia partjainál, hogy beavatkozzék a harmincéves háborúba. A II. Ferdinánd császár elleni háborúval a svéd király hármas célt követ: - a svéd fennhatóság kiterjesztése a Balti-tengerre német területek annexiójával; - annak megakadályozása, hogy a háború svéd területekre átterjedjen; - az északnémet protestantizmus megmentése a katolikus Habsburgokkal szemben. A svéd propagandában elsősorban a harmadik célkitűzést jelölik meg Svédország hadba lépése fő okaként. A svédek ténylegesen felmentést jelentenek a szorongatott helyzetben lévő protestánsok számára. A svédeket támogatja Richelieu francia bíboros is, aki a Svédországgal szembeni vallási ellentéteket alárendeli Franciaország politikai érdekeinek, hogy koalíciót hozzon létre a Habsburgok ellen. Usedomi partra szállása után II. Gusztáv Adolf megpróbál javítani kiindulási pozícióin. Fegyveres erejét ütőképes sereggé építi ki, és helyzetét szövetségkötésekkel biztosítja (1632. XI. 16.). Miután közigazgatási és a hadseregben végrehajtott reformjai révén számos csatát nyert, Wallensteinnel küzdve a harctéren lelte halálát.
1770. július 6.
Az oroszok leverik a török flottát
Az orosz észak-tengeri flotta, gróf Alekszej Orlov admirális vezetésével 1770. VII. 6-7-én Cseszménél, a nyugat-anatóliai partoknál, Khiosz szigeténél megsemmisíti a török flottát. A lepantói csata (1571. X. 7.) óta ez volt a törökök legsúlyosabb veresége, s egyben eldöntötte az orosz-török háború kimenetelét (1768. X. 6.). II. Katalin cárnő előtt az ún. "görög terv" lebegett: a török kiűzése Európából és Isztambul elfoglalása. II. Katalin fel akarta szabadítani a Hagia Sophiát, az ortodox keresztények egykor legszentebb templomát a hitetlenek uralma alól, és a Római Birodalom örökébe kívánt lépni a Boszporusznál. Ez a terv szemben állt a Nyugat érdekeivel.
1850. július 6.
Bach belügyminiszter szorgalmazására nyugdíjazzák Julius Haynaut
1854. július 6.
Republikánusok a rabszolgaság felszámolásáért
Az Egyesült Államokban a rabszolgakérdés körüli ellentétek új párt alapításához vezetnek. A `Kansas-Nebrasca-Act` elnevezésű törvény ellenében, mely szerint az újonnan szerzett területeken, Kansasban és Nebraskában a rabszolgaság engedélyezéséről nem a kongresszus, hanem a területi kormányzat dönt, a rabszolgaság ellenzői Jacksonban, Michiganben `republikánusok` néven egyesülnek. Az új párt különböző pártcsoportok képviselőit fogja össze, akik fő célja a rabszolgaság megakadályozása az Egyesült Államok északnyugati részén. A republikánusok az 1854. május 30-i `Kansas-Nebrasca-Act` visszavonását követelik, valamint az 1850. szeptember 18-i `Fugitive Slave Act`-ét, amely engedélyezte, hogy a rabszolgatartók szökött `tulajdonukat` a nem rabszolgatartó államokban is elfoghassák. A rabszolgák üldözőinek mindenfajta akadályozását büntették. Az új párt - később `Grand Old Party`-nak hívták - elsősorban északon talált számos követőre.
1885. július 6.
Véget ér a Magyar Történészek Kongresszusa Budapesten.
1903. július 6.
Megkezdődnek az angol-francia tárgyalások, amelyek az entente cordiale létrejöttéhez vezetnek
1914. július 6.
II. Vilmos császár feltétel nélküli hűségnyilatkozatot tesz az Osztrák-Magyar Monarchiának
1919. július 6.
Ady Endre emlékestet rendeznek a Városi Színházban.
1921. július 6.
Megalakul Kolozsvárott a Magyar Szövetség
Célja a romániai magyar kisebbség politikai képviselete. Elnöke: Jósika Samu br.; ügyvezető elnök: Haller Gusztáv, titkár: Kós Károly.
1923. július 6.
Hivatalosan is megalakul a Szovjetunió
A Szocialista Szovjet Köztársaságok II. kongresszusa Moszkvában elfogadja a Szovjetunió első alkotmányát.
1925. július 6.
A Kommunisták Magyarországi Pártja organizációs bizottsága küldöttséget indít a Szocialista Munkásinternacionálé marseille-i kongresszusára.
Céljuk: `a Magyarországi Szocialista Munkáspárt legalitásának védelme és a szociáldemokrata párt opportunista vezetőinek leleplezése`.
1935. július 6.
Megszületik a Dalai Láma
1938. július 6.
A Budapesti Ítélőtábla Szálasi Ferencet az állami rend felforgatására irányuló törekvéséért 3 évi fegyházra ítéli.
1942. július 6.
A rendőrség letartóztatja Schönherz Zoltánt, a Kommunisták Magyarországi Pártja központi bizottsága titkárságának tagját.
1962. július 6.
Perspektívaváltás Faulkner műveiben
William Faulkner, a 64 éves korában elhunyt amerikai író az USA déli államainak hanyatlását írja le regényeiben. Őszinte és mély műveiben: `Sartoris` (1929), `Megszületik augusztusban` (1932), `Absalom, Absalom!` (1936) a realista cselekmény szálait szimbólumokkal elmélyíti, fény és árnyék, káosz és rend ellentétének ábrázolva az életet. Faulkner bonyolult elbeszélő technikát fejlesztett ki, a történést különböző alakok eltérő perspektíváiból kommentálja, és egy tudati folyam leírásával elszakad a kronológiai elbeszélő módtól. 1949-ben az amerikai életet ábrázoló regényeiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.
1971. július 6.
Meghal Louis Armstrong, a dzsessz királya
71 éves korában, New Yorkban elhunyt Louis Daniel Armstrong dzsessztrombitás és énekes, aki igen nagy hatással volt az egész XX. századi dzsessz-zenére; a `dzsessz királyának` tartják. Armstrong egyesítette az emóciót és a zenei technikát, s rekedtes hangjával a népszerű zenében az éneket művészeti forma rangjára emelte. Armstrong a New Orleans-dzsesszel kezdte, majd a húszas években saját együtteseket alapított (Hot Five, Hot Seven); a harmincas években megindította a swingkorszakot jellegzetes nagyegyütteseivel (big-band), s a trombita, a harsona és a klarinét hármas hangzására épülő New Orleans-i formát feloldotta és kibővítette. Arra a meggyőződésre jutott, hogy trombitája nagy zenekarban jobban érvényesül, mint kisegyüttesben.