Viking kori hajótemetkezést fedeztek fel a norvégiai Øyesletta közelében
2022. április 14. 15:50 Múlt-kor
A Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) a helyi autópálya-kezelő vállalat és a norvég örökségvédelmi hivatal megbízásából végzett felmérés során bukkant a sírra. A régészek talajradarral (GPR, ground penetrating radar) vizsgálták át a területet egy új útszakasz építését megelőzően.
Korábban
A talajradar a felszín alatti képződmények elhelyezkedését, szerkezetét radarimpulzusokkal vizsgáló, roncsolásmentes geofizikai eszköz. Segítségével térkép alkotható a bizonyos mélységű rétegekről, vagy akár háromdimenziós modell is létrehozható egy nagyobb területről.
Jani Causevic, a NIKU régésze rendkívül izgalmasnak nevezte a felfedezést, egyebek mellett azért is, mert jól mutatja, „hogy a talajradar használata milyen új módokon segíthet feltárni a kulturális örökségünket”.
A környék már korábban is Øyesletta egyik legnagyobb temetkezési helyeként volt ismert, amelyet 1500–2000 évvel ezelőtt kezdtek használni. A mostani kutatás számos sírhalom mellett egy hajótemetkezést is felfedezett.
Az osebergi hajó (Wikipedia / Petter Ulleland / CC BY-SA 4.0)
A hajó 8–9 méter hosszú, és a föld alatt, egy sírhalmon belül helyezték el; ez az első ismert hajótemetkezés Øyeslettában.
A hajótemetkezés szokása a késői északi vaskorban (Kr. u. 5–8. század) alakult ki, és a viking kor végéig (11. század) jellemző maradt Skandináviában és más, az északiak által bejárt területeken. Az egyik leghíresebb hajótemetkezés az osebergi, amelyet 1904–1905 között tárt fel a Gabriel Gustafson és Haakon Shetelig vezette régészcsapat.
A 21 méter hosszú, tölgyfából épült hajóban két nőt temettek el, akik közül a magasabb rangút sokáig a legendás Åsa királynővel azonosították, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. A nő és szolgálója mellett a kor szokásainak megfelelően gazdag sírmellékletet és állatcsontvázakat is találtak a kutatók.
A badelundei kőhajók (Wikipedia / Berig / CC BY-SA 3.0)
Még korábbi temetkezési szokás volt az északi népeknél, hogy a sír köré kövekből egy hajó körvonalát rakták ki. A kőhajóként ismert temetkezések változatos méretűek voltak, 7,5 és 80 méter közötti hosszúsággal, de a dániai Jellingben álló sírhalmok alatt talált kőhajó akár 354 méter hosszú is lehet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.