Valóban találkozott Nagy Sándor az amazonok királynőjével?

A harcos nők mítosza

Lépjünk azonban egy kicsit vissza az időben, és nézzük meg, hogy honnan is erednek az amazonokról szóló történetek. Elnevezésükre a görögök népi etimológiát is alkottak: ennek alapján az a-mazos, azaz „kebeltelen” szóból született volna meg a nevük, utalva a Marcus Justinus történetíró munkájában fennmaradt toposzra.

Eszerint a nők jobb mellét kislánykorukban levágták vagy leégették volna, hogy könnyebben tudjanak íjjal és nyíllal harcolni. Jelenlegi ismereteink szerint a szó inkább a ha-mazan kifejezésből ered, amely vagy harcost jelent az iráni nyelvekben, vagy óperzsául egyszerűen annyit tesz: „mind nők”.

A görög források általában megegyeznek abban, hogy az amazonok a Fekete-tengertől északra éltek, bár néhány fennmaradt mitológiai elbeszélés a tengertől délre teszi eredeti hazájukat. Rendszeres megjelenésük a különböző görög történetekben már az archaikus kortól kezdődik.

A homéroszi eposzt kibővítő szerzők szerint a trójai háborúban részt vett Pentheszilea, akit sok görög hős elkerült a csatatéren, de Akhilleusz végül egyetlen csapással megölte. A görög hős utóbb szerelmes lett a halott amazonba, és elsiratta. Thészeusz is kapcsolatba került velük, mikor foglyul ejtette Antiopét, (egyes elbeszélések szerint Hippolütét), és arra kényszerítette, hogy felesége legyen. Az amazonok serege ezért megtámadta Athént, és kifosztotta a környékét, de Thészeusz végül legyőzte őket. A görög mitológiában persze a későbbiekben is felbukkannak amazonok, színesítve az egyes történetek cselekményét.

Nemcsak irodalmi, hanem képzőművészeti alkotások is születtek az ókorban az amazonokról. A vázafestészet kedvelt témáinak egyike voltak az amazonok, rendszeresen ábrázolták őket lóháton, a görögökétől markánsan eltérő öltözetben. A görög (és a római) szobrászat is előszeretettel jelenítette meg a harcias nőket, ám az is igaz, hogy itt gyakoribbak a sebesült, vagy a küzdelemben éppen alulmaradó amazonok.

1. A szerelmes hódító
2. Egy történet diadalútja
3. A harcos nők mítosza
4. Valóság a mítoszok mögött

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején