Valóban találkozott Nagy Sándor az amazonok királynőjével?

A harcos nők mítosza

Lépjünk azonban egy kicsit vissza az időben, és nézzük meg, hogy honnan is erednek az amazonokról szóló történetek. Elnevezésükre a görögök népi etimológiát is alkottak: ennek alapján az a-mazos, azaz „kebeltelen” szóból született volna meg a nevük, utalva a Marcus Justinus történetíró munkájában fennmaradt toposzra.

Eszerint a nők jobb mellét kislánykorukban levágták vagy leégették volna, hogy könnyebben tudjanak íjjal és nyíllal harcolni. Jelenlegi ismereteink szerint a szó inkább a ha-mazan kifejezésből ered, amely vagy harcost jelent az iráni nyelvekben, vagy óperzsául egyszerűen annyit tesz: „mind nők”.

A görög források általában megegyeznek abban, hogy az amazonok a Fekete-tengertől északra éltek, bár néhány fennmaradt mitológiai elbeszélés a tengertől délre teszi eredeti hazájukat. Rendszeres megjelenésük a különböző görög történetekben már az archaikus kortól kezdődik.

A homéroszi eposzt kibővítő szerzők szerint a trójai háborúban részt vett Pentheszilea, akit sok görög hős elkerült a csatatéren, de Akhilleusz végül egyetlen csapással megölte. A görög hős utóbb szerelmes lett a halott amazonba, és elsiratta. Thészeusz is kapcsolatba került velük, mikor foglyul ejtette Antiopét, (egyes elbeszélések szerint Hippolütét), és arra kényszerítette, hogy felesége legyen. Az amazonok serege ezért megtámadta Athént, és kifosztotta a környékét, de Thészeusz végül legyőzte őket. A görög mitológiában persze a későbbiekben is felbukkannak amazonok, színesítve az egyes történetek cselekményét.

Nemcsak irodalmi, hanem képzőművészeti alkotások is születtek az ókorban az amazonokról. A vázafestészet kedvelt témáinak egyike voltak az amazonok, rendszeresen ábrázolták őket lóháton, a görögökétől markánsan eltérő öltözetben. A görög (és a római) szobrászat is előszeretettel jelenítette meg a harcias nőket, ám az is igaz, hogy itt gyakoribbak a sebesült, vagy a küzdelemben éppen alulmaradó amazonok.

1. A szerelmes hódító
2. Egy történet diadalútja
3. A harcos nők mítosza
4. Valóság a mítoszok mögött

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe